A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 74567 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

...

2015-06-25 23:46:09

 


Május  22


Most  nem  úgy  érzem  magam,mint  egy  70,hanem  mint  egy  80  éves.


Ezt  még  úgy  érzem,le  kell,hogy  írjam:


Péntek  reggel  van,B  hét,első  óra  az  első  német  csoportnak  ilyenkor  mindig  elmarad. Tervben  az  van,hogy  legkésőbb  óra  5-kor  el  kell  indulni  itthonról,hogy  a  10-15  körül  járó  buszt  elérjem  és  még  kicsöngő  előtt  suliban  legyek. Aztán  végül  is  elszarakodtam  az  időt,és  később  indultam  el, 18  lehetett,amikor  megnéztem  az  időt  buszmegben.


,,Óh-gondoltam-mikor  fogok  én  odaérni?"


Megnéztem  a  táblát:


Hármas  27-kor  jön.


o.o


Hatos  21-kor.


,,Huh..akkor  azzal  megyek. Bár  a  kicsöngőt  lekésem.."


Jön  a  hatos,felszállok,leülök  a  második  ajtó  melletti  egyesülésre,ami  keresztbe  néz  a  buszra. Fülest  előkotrom,beteszem  Lana  Del  Rey-t.


Littke  József  utca...


Megáll  a  busz.


Véletlen  odapillantok  előre:


O.O


Egy  ember  száll  fel.


Ahogy  megpillantom,azonnal  felismerem,hogy  az  a  Tanárnő,fehér  kabátban. Szemüveg  nélkül  vettem  észre  egy  pillanat  alatt. Előre  nézek,és  az  arcomon  a  boldog  meglepettség  lesz  látható. Szemem sarkából: leül  az  ajtók  felöli  négyes  ülésre,a  felém  nézőre,a  szélsőre. Tudom,hogy  észrefog  venni,vagy  talán  már  észrevett.


Ránézek  egyszer: morcos,lefelé  néz,talán  megint  a  telefonját  buzulja.


Még  mindig  elég  hihetetlen.


Szememet  nagyra  nyitom,szemöldökömet,szám  sarkát  felhúzom,hogy  ezúttal  ne  a  búskomor  képet  nyújtsam  neki,ha  esetleg  figyel. Az  embereket  figyelem  magam  körül,hogy  lássa,én  ilyen  megfigyelő  tipús  vagyok..ami  igaz  is..


Ránézek  megint  egy  tizedre: morcos  félmosoly,engem  néz.


Na,akkor  észrevett...


Visszafogottan  én  mosolygok,a  számat  balra  húzva. Többet  nem  kísérlek meg  ránézni.


130-as  megállójánál  van  a  busz.még  nem  kelt  fel,és  még  közvetlen  azelőtt  sem,hogy  megállt  volna  a  busz,hanem  direkt  akkor,amikor  én.


Szóval  nyílt  az  ajtó,gyorsan  felálltam,ránézek: a  földet  nézi,majd  a  táskájára  pillantok. Egyszerre  szálltunk  le. MI,KETTEN,SENKI  MÁS :D


Hogy  köszönt  vagy  nem,azt  nem  tudom,mert  ugye  füles  volt  a  fülemben,elindultam  jobbra,mert  tudtam,ő  balra  fog  menni  a  trafikba...Bár  lett  volna  alkalmam  beszólni  neki  a  C.-s  miatt,de...mindegy...lezártam.


Kezem  remegett. Mikor  mentem  át  a  zebrán,arra  számítottam,hogy  már  ott  lesz,de  nem,és  amikor  átmentem az  úton,hátranéztem,de  akkor  sem  láttam.


 


Május  24


A  sok  energia  meghozta  hatását?


Megkapod,ha  nagyon  akarod,de  mindenek  előtt  elengeded.


Vagy  a  sors  megint  belém  akart  kapni? Vagy  egszerűen  csak  orbitális  véletlen? Merthogy  egyszer-mivel  egy  helyen  lakunk-biztos  találkoznunk  kell.


Akármelyik  is  igazából,a  másodiknak  érzem  a  hatását. Feltépte  a  sebet. A  legrosszabbkor. Pont,amikor  így  is  sok  felettem  a  viharfelhő.


Teszt. Tesztelni  akar. Hát  megbuktam. Nem  tudtam  elengedni. Még  nem. De  hiszen  soha  nem  is..de. Az  egyik  tekintetváltásunkban...a  lelkek  egymás  szemébenvaló  találkozásában...egy  tizedmásodpercre...megismertük  egymást...láttuk  egymást  a  másikban...


Szeretném,ha  ez  így  lenne. De  az  a  helyzet,hogy  ez  csak  az  én  képzeletem. Egy  képzelet,ami  nem  tudom  miből  táplálkozik. Talán  a  szeretet  hiány...vagy  szerelem  hiány...nem  tudom.


Egy  valamiben  vagyok  biztos,amiben  már  az  elején  is  biztos  voltam:  a  SZERETET-ben  a  szemében. Az  ott  csillog. Ahhoz  nem  vagyok  túl  vak,hogy  észrevegyem.


Én  nem  tudom,hogy  ez  a  nő  min  ment  keresztül,nem  ismerem,nem  tudom  milyen  volt  az  élete...de  valamiért  van  egy  olyan  érzésem,hogy  nagyőn  nagy  gödörben  volt  egyszer,pár  évvel  ezelőtt.

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!