A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 74530 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

...

2015-05-13 15:13:08

 


Március  12


Most  is  csak  sírok,mint  egy  idióta.


Meg  kell  neki  mutatnom. Mindenképp. Meg  kell  mutatnom. Nincs  mese. De  csúnyát  is  írtam. Nem  szabad. Megbántom. De  tudnia  kell. Tudnia  kell. Tudnia  kell,miket  írtam  róla. Jól  meg  kell  ezt  gondolnom. Mert  ha  megbánom,visszacsinálni  már  nem  lehet.


Istenem,


segíts,kérlek,könyörgöm!


Néném,


kérlek.


Olyan  jó  érzés,mikor  egy  korty  ouzo-t  a  számba  veszek. Először  a  nyelvemet  marja,majd  szét  terjed  az  egész  számba,és  ahhogy  lefolyik  a  torkomon,úgy  égeti  azt  is. Piás  leszek,vagy  mi  van? Jól  esik. Jobban  leszek  tőle.


 Szóval  mai:


Felkelek. Mikor  is? Asszem  négy  körül. Nem  alszok  vissza. Lassan  kezdek  készülődni. Indulok  mit  tudom  én,fél  hatkor,de  kit  érdekel,hogy  a  Nap  is  alig  kelt  fel. Csak  a  cél  a  fontos. Csak  ő  lebeg  előttem. Felveszem  az  okulárét,merthogy  valamit  látni  is  kéne.


Jön  egy  rozoga  6-os,sebaj,a  lényeg,hogy  odaérjek. Ránézek  a  telómra: 5:57. Hm...3  perc  bónusz :D


Várok.


Egyre  jobban  kezd  esni  az  eső,de  még  nem  szakad. Telómat  birizgálom,ingyen  net  pipa  a  főpályaudvarnál.


Egyre  jobban  kezdek  fázni.


Vörösek  a  kezeim,az  orrom  is  a  hidegtől. A  lábujjaim  is  kezdenek  fázni. Utálom. Bármim  fázhat,de  ezt  nagyon  utálom. Törölgetem  a  szemüvegem  zsepivel. Nézem  a  buszos  táblát,kalkulálok  kábé  mikor  fut  be,melyik.


A  lábujjaimat  lassan  le  lehet  vágni :D


De  nem  érdekel.


Max.  50-ig  várok,tovább nem.


Jön  egy  6-os,szállnak  le,és  akkor...


:)


Egy  nő.


Kapucni  van  a  fején,de  egy  villanásra  látom  az  arcát. Egy  kicsit  ismerős. Utána  nézek: barna  bundakabát,szellős  nadrág (azaz  nem  csőfarmer),lapostalpú  cipő,egy  válltáska.


Hááát...


Megérzésből  azonnal  utána  eredek.


Egyre  csak  a  ruháját  nézem,és  keresem  az  ismerős  mozdulatokat. Körül  néz,átmegy  egyenesen  az  úton. A  kanyarban  kicsit  lehagyom. Sietek. ,,Csak  nehogy  az  legyen,hogy  benéztem,és  egy  ismeretlen  nő  után  rohangálok,miközben  ő  utánam  fog  jönni,vagy  már  ott  is  van  rosszabbik  esetben."-gondoltam.


Látom,hogy  a  bolt  felé  megy. ,,Bemegy?"


...


Megyek  tovább. megállok  a  Delta  melletti  parkolónál. Telefonomat  nyomkodom,hogy  egy  járókelő  ember  látszatát  keltsem,és  ne  egy  olyasvalakiét,aki  kémkedik  utána :D


Hátra  nézek. ,,Ú,jön."


Elfordulok.


De  nem  az  én  oldalamon  jön,hanem  a  másikon.


Bal  kezében  két  darab  zsemle  limbálódzik,jobb  kezében  bagó.


,,Ejnye,Tanárnő..hát  még  nem  szokott  le? Ilyen  példát  kell  mutatni  a  diákoknak? :)"  Majd  megkérdezem  legközelebb...Csak  nehogy  úgy  járjon,mint  a  Nagynéném..Bár  Tanárnő  ikrek  csillagjegyű,tehát  nála  a  tüdeje  van  nagyobb  veszélyben. Persze  ez  nem  zár  ki  semmit.


Megáll  a  zebránál. Lelassítok. Átmegy. Megint  gyorsabban  megyek. Szintén  átmegyek  a  zebrán,csak  ugye  a másik oldalon. Átmegy  az  úttesten. Körülbelül  15  méter  van  már  csak  köztem  és  közte. Lelassítok  megint,mert  nem  tudom,hogy  elszívja-e  azt  a  cigit,vagy  elnyomja.


 Utóbbi.


Na,szerencséje  volt :)


Nyitja  az  ajtót,bement. Akkor  már  futok,de  amint  beértem  szellemmé  változott.


De  ő  volt  az :) Vagy  egy  szellem? :)


Csapzottan,fázva  leraktam  a  táskám  a  földre  a  terem  mellett. Kifújtam  az  orrom,betettem  a  táskám  a  szekrénybe  és  ráültem. Hallgatam  egy  kis  zenét,de  sokáig  nem  tudtam  egyhelyben  ülni. Még  mindig  fáztam,elkezdtem  mászkálni.


7  óra  fele  közeledtünk,és  Sz.  még  sehol  nem  volt. Felcsillant  a  remény,hogy  talán  nem  jön  el,de  sajna...eljött. ,,Mindegy. Nem  érdekel! Ha  már  egyszer  végre  valahára  megtudtam  hányassal  jár  ez  a  nőszemély,nem  számít." 


Szokásosan,7  után  kb. 10  perccel  futott  be  Tanárnő. Megáll,vált  pár  szót  valakivel. Jön. Ugyanaz  a  nadrág,ugyanaz  a  cipő,mint  azon  a  nőn. Ő  volt  az :) Ezeregy  százalék. Szerintem  közel  lakunk  egymáshoz.


 Köszön  Sz,én  is:


-Jó  reggelt.-de  a  ,,jó"  elég  korcsra  sikeredik.


-Sziasztok.


Jön  az  a  két  csak,akik  ott  ültek  az  asztalnál,akikkel  beszélt. Nyitja  az  ajtót,bemegy  a  két  csaj,betessékel  minket  is. Bemegy  Sz.,rám  néz,én  is  bemegyek.


Lepakolunk  az első  padra. Valami  atlaszt  keres  a  padban  az  egyik  lány. Biztos  az  osztályába  járnak...Kimennek.


-Tessék.-egy  lapot  vesz  elő  és  tesz  az  asztalára. Felkelek,odamegyek.


Kivirulok. Egy  egész  A4-es  lap,és  rajta  rengeteg  feladat,amiket  ígért. Megfordítom,de  csak  egy  oldalas. (Huh..:D)


-Jó  sok,mi?


-Ühüm.


-Legkésőbb  hétfőre  csináld  meg,jó?


-Jó.


Olyan  szorgalmas  azért  nem  vagyok,hogy  másnapra  kész  legyen ; D


-Akkor  mit  akarsz  gyakorolni? Merthogy  te  kérted.


Na  ne  mondja :D


-Hát  ezek  még..-és  a lapra  mutatok.


-Azokat  még  nem  érted?


-Igen.


Kérdezi  Sz.-t  is,de  neki  mindegy. Mondjuk  akkor  nem  igazán  értem,hogy  minek  van  mindig  itt,ha  egyszer  leszarja..Na  mindgey.


-Jó  lesz  megint  az,ha  csak  te  írsz?


Nézem  Sz.-t,de  csak  fekszik  a  padon  és  néz  előre. Hm,jó. Megyek  a  filcért. Elkezdjük  csinálni  a  feladatokat,amiket  mond. Most  kevesebb  türelemmel  magyarázott,mint  szokott. Pedig  én  igyekeztem,tényleg.


Kérdezett  valamit  a  számolással  kapcsolatban..


-,,Á".-felelem  bizonytalanul  tátogva,miközben  nézek  rá.


-,,Á"! Bátran,###!


Szívem,hagyj  már  fel  ezzel. Attól  nem  leszek  magabiztosabb,ha  hússzor  elmondod.


-De  nem  vagyok  benne  biztos.


-Tessék?


-Nem  vagyok  benne  biztos.


-Akkor  is  mondjad,egyszer  csak  jó  lesz..


Oké  főnök!


-Ki  fogsz  férni,bogárka?


Bólogatok.


Hízelgő. De  mást  is  szokott  így  hívni (kivéve  a  r*bancot..), szóval  nem  hat  meg.


-Azt  hittem,hogy  most,hogy  ez  a dolgozatod  jól  sikerült,ad  egy  kis  önbizalmat,de  még  mindig  nem  vagy  biztos  magadban,nem  igaz?


Letörten  bólintok.


 Miért  mégis  mit  gondolt? Mindjárt  full  leszek,mindenkivel  beszélgetek,örömbomba  meg  ilyenek? Ugyan  már...Róma  sem  egy  nap  alatt  épült. Ugyanígy  az  önbizalmamat  sem  lehet  egy  ötös  dolgozattal  helyrehozni. Mert  nem  egy  rosszul  sikerült  matekdolgozat  miatt  vagyok  itt,ahhol  vagyok. Legkevésbé  attól. Tudja  mi  segítene  leginkább?


Egy  ölelés.


Öntől.


Egy  ,,Szeretlek".


Öntől.


Egy  ,,Minden  rendben  lesz."


Szintén  Öntől.


:I


Szomorú.


Óra  végén (mikor  már  kiment  Sz.) dobtam  felé  egy  másik  kérdést,amit  terveztem.


-Mióta  tanít  itt?


-Huh,nem  tudom,miért? Mert  ilyen  sok  türelmem  van?


Bólintok.


Sok  türelme??? Nah,ezzel  azért  vitatkoznék..


-Nem  tudom,huszon  valahány...


 Aztán  mennénk  ki  a  teremből..


-De  nyugodtan  segítséget  kérhetsz  V.-től,vagy  S.-től,mert  őneki  azért  jobban  megy.


Hogyne.


-Mert  nem  lehet  csak  veled  foglalkozni  órákon.


-Persze..-én,az  orrom  alatt.


Kimentünk,jött  valaki,azzal  beszélt. Én  vártam  és  néztem  a  többieket,akik  a  terem  előtt  álltak. Visszanéztem:


-Szia,###.


-Viszlát.


 


Most  más  volt  az  illata,ismerős  ez  is,de  ez  biztos  valami  olyan  parfüm  lehetett,amit  én  is  ismerek,nem  úgy,mint  az  első,amit  éreztem  rajta. 


 Amúgy  következő  alkalomkor  ugyanez  lesz: megfigyelés. Csak  talán-ha  lesz  elég  bátorságom :D- odamegyek  hozzá. De  lehet  csinálok  egy  harmadik  megfigyelőalkalmat  is,mert  kettőre  nem  lehet  adni. Viszont  negyedikre  már  mindenképp  összefogok  hozni  egy  ,,Egy  buszon  utazunk"  akciót :D Korán  indulok,felsétálok  Csonti-ig,és  onnan  indulok. Biztos,ami  biztos :D Semmit  nem  bízok  a  véletlenre. Egyébként  szerintem  tuti,hogy valahol  Maléter-Krisztina  vonalon  lakik. Vagy  közelebb? :D Jó  lenne..Szerintem  meg  kéne  ejteni  a  harmadikat  is,mert  most  mi  van,ha  véletlen  pont  kétszer  6-ossal  jött? Bár  igazából  még  a  harmadik  sem  biztosít...De  türelmetlen  vagyok :D


 Az  ,,Egy  buszon  utazunk." című  dolognál  majd  a  6:25-össel  fogok  menni,mondjuk  még  ez  sem  biztos.


 Istenem  milyen  jó  lenne  MINDEN  EGYES  CSÜTÖRTÖK  REGGEL  !EGYÜTT!,EGY  BUSZON, EGYMÁS  MELLETT  ÜLNI,ÉS  MENNI  A  SULIBA. Vagy  ha  nem  is  mindig  egymás  mellett  ülve,de  mindig  egy  buszon  lenni. Ez  egyelőre  még  egy  szép  álom  marad,de  nemsokára,kettő,maximum  3  hét  és  valóra  válhat. Ha  az  Égiek  is  úgy  akarják. Remélem  igen :D


 


Március  13


Péntek  13.


Egy  tök  átlagos  nap,egyáltalán  nem  szerencsétlen  számomra. Annyira  nem  vagyok  babonás.


Egyszer  láttam. Jöttem  ki  a  100-as  teremből,ő  jött  vele  szembe. Nem  számítottam  rá,mert  tudtam,hogy  lyukas  órája  volt.


Érdekes  öltözéke  láttán  enyhe  mosolyra  húztam  a  szám. Ünneplőféle  ruha,lábán  csizma. Majd  az  arcát  figyeltem: gyorsan  lezavartunk  egy  3  másodperces  farkasszemezést :D Jó,ennyi  bőven  elég  volt. Ebből  tudom,hogy  nem  változott  semmi. Ugyanúgy  "igényt"  tart  felém. Csak  tudnám,hogy  miért...Talán  köszönt  is? Vagy  csak  a  szemével? Nem  tudom. Viszont  miután  elmentünk  egymás  mellett,mintha  a  nevemet  mondta  volna. Hátra  néztem,de  nem  nekem  szólt,ment  tovább. Lehet,hogy  csak  képzelődtem.


 A  rengeteg  feladatot  amit  adott,nem  tudom  hogy  fogom  megoldani. Fogalmam  sincs  hogy  kell  megcsinálni,de  hétfőre  mindenképp  kész  kell  lenni  vele. Bele  fog  törni  a  ceruzám  hegye,azt  már  látom  előre. :I


De  érte  bármit. Mert  érte  csinálom. Érte. Miatta. Neki.


Senki  másnak.


 Ha  engem  tényleg  érdekel  egy  ember,akkor  BÁRMIT. Érte  bármit  megteszek. Miatta  bármilyen  áldozatot  meghozok. Róla  mindent  tudni  akarok. Neki  teljesen  megváltozok.


Ez  ritka  eset.


:I


 Hétfőn  izgi  nap  lesz. Megyünk  fogászatra (no,nem  ezért  izgi),kétfelé  leszünk  bontva. Az  egyik  csoport  8-ra  megy,a  másik (mi) 10-re. Az  első  csoportnak  elmarad  a  0.,1.,2.(2.=matek)   órája,nekünk  meg  a  0.  és  a  4.,meg  még  ki  tudja,kit  érdekel,csak  a  matekon  legyünk  ott,azt  kész :) Azt  nem  hagynám  ki  semmi  pénzért. Jó  lesz,mert  egyszer  ugye  repül  a  0.,másszor  mindjárt  2.  óra  matek  lesz,harmadszor  kevesen  leszünk  matekon,mert  a  mi  csoportunk  fele  nem  lesz  ott,mivel  az  első  csoportban  vannak,negyedszer  elmarad  a  töri ( tuti  nem felelek), meg  talán  más  is. Viszont  abból  a  szempontból  nem  jó,hogy  valószínűleg  le  lesz  csípve  valamennyi  a  matekból,mert  9.30-kor  csöngetnek  ki. (Fél  órás  lesz?) De  még  mindig  jobb,mint  ha  nem  is  lenne.


 


Március  14


Így  elgondolkoztam  azon,hogy  a  Tanárnő  milyen  jó  emberi  példa. Szeretettel  cselekszik  mindig. Sok  benne  az  optimizmus,az  odaadás,a  bölcsesség,a  hit.


És  mint  mindenkinek,neki  is  vannak  hibái ( ugye  például  a  cigizés),de  ezek  mellett  eltörpül  a  Szeretet,a  Fény,ami  belőle  áramlik.


És  ez  a  lényeg.


Ő  egy  nagyon  jó  példa  akárkinek. Nekem  is  ő  lebeg  a  szemem  előtt.


Végül  is  a  Szeretetben  minden  benne  van.


 

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!