A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 69984 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

...

2015-04-01 20:24:40

 


Február  10


Megyek  be,elsőnek,a  terembe..A  szokásos  pókerarcommal.


-Mi  a  baj  ###?


>-<


-.-


Már  kezd  elegem  lenni  ebből  a  kérdésből,meg  a  nőből  is.


A  hajamat  tépem!


Huh,komolyan  mondom...ideges  vagyok. Mégis  mi   a  jóóéédes  lenne??


MAGA!


MAGA  A  BAJ!


Esküszöm  legközelebb  ezt  mondom  neki,ha  csak  egyszer,ha  még  egyszer  nekem  dobja  ezt. Vagy: Soroljam? Vagy: Úgysem  kíváncsi  rá  komolyan. DE  nem  fogom  szónélkül  hagyni. Maga  mit  lát  rajtam,mi  a  bajom?


ÚHHH >o<


Válaszolok  neki:


-Mi  lenne?-a  második  szót  tátogva.


Semmi  reakció.


Ebből  is  látszik,hogy csak  szórakozik  velem.


Mielőtt  kiment  szünetre,mondta,hogy: ,,Hozzatok  majd  légyszíves  krétát!". Kiment  a  teremből,én  meg  gyorsan  kapcsolok,és  kérdezem:


-V.,lejössz  krétáért? Már  indult  volna  G.,ezért  gyorsnak  kellett  lenni.


Óra  közepén:


-Köszönöm  a  krétát! Ki  hozta? C.  rávágja  hülyeségből: -Senki.


Én  meg  nem  mondtam,hogy  én  voltam :D De  lehet  kellett  volna. Vagy  belekarcolni  a  monogrammomat..


Megint  elterelődött  az  óra  más  témák  felé. Ezúttal  a  lányairól  tudtam  meg  újjabb  infókat. Aztán  mikor  jobban  belementünk  volna  a  dolgokba,passzolta  a  témát,a  magánéletre  hivatkozva. Azért  meghúzza  a  határt. Nem  tudom,hogy  melyik  oldalt  védi..Tehát  hogy  a  személyesebb  dolgok  miatt,avagy  a  ,,Folytassuk  a  munkát"  című  műsor  miatt  passzolta. Avagy  mindkettő :I De  mivel  ezt  hozta  fel,és  nem  azt  hogy  ,,Folytassuk  a  matekórát,mert  csesszétek  meg,így  is  elég  hülyék  vagytok!"...így  azt  gondolom  a  magánéletét  védi.


Ugye  mostanában  nem  szoktam  a  szemébe  nézni,a  szemüvegemet  sem  teszem  fel. Aztán  mikor  magyarázott  egyre  közelebb  jött, megállt  az  előttünk  lévő  padnál,és  ott  mondta  a  rizsát,engem  nézett,konkrétan  addig,amíg  nem  néztem  én is  rá. :D


Német  előtt  elmentünk  büfébe,jövünk  fel  az  első  "Etage"-ra,és  jön  velünk  szembe  keresztből. Néz  felénk. Én  is. Az  arcába  bámulok,és  úúúr  isten  -.-  Azt  az  önelégült,nagyképű  pofát..Csak  engem  néz,a  szemembe  bele,és  derült  arccal,félmosollyal. Elnevettem  magam. Utána  meg  ugye  megy  előttünk,és  megint: úúúr  iisten -.- Ahogy  ott  dobálta  a  fenekét..mert  szabályosan  dobálta..(Mintha  mutatná,hogy  kinyalhatom  nyugodtan :D) A  tisztelet  alább  ment :D


 


Február  11


A  mai  óra  kicsit  kibszta  a  biztosítékot,úgyhogy  holnap  szerintem...nem  fogok  elmenni (korrepra) Nem  hiányzik.


Óra  végefelé  jártunk,C.  ment  ki  a  táblához. Azt  mondja  a  nő:


-Utána  a  ###  is  szeretne  kijönni,megcsinálni  egy  feladatot.


-Én  nem  mondtam  hogy  ki  szeretnék  menni.-veszem  fel  a  kesztyűt.


-De...


Rázom  a  fejem,és  ő  megint  "ütött".


Jólvan..Most  én  jövök. Elterveztem,hogy  bevetem  a  jól  bevált  módszert ( "Írok  még  a  tábláról." című  előadást..)...csak  hát  vissza  volt  még  5  perc  az  órából.


-Na,###  gyere!


-Én  még  nem  írtam  le.


-Megvárjuk. Akár  óra  végéig  is.


Ejha..hát  igen..ilyesmire  számítottam. Szólt  az  egyik  hülye  k.rva,hogy  menjek  már  ki. Vele  azért  nem  akartam  szembeszállni,meg  kitudja  még  többen  is  rámszállnak  a  végén,aztán  mosolyogva,lassan  elindultam.


-Tényleg  nem  írtad  le?


Rázom  a  fejem.


-Akkor  V.,írd  bele  a  füzetébe,ami  még  vissza  van  neki!


Hm..Mindjárt  azzal  jött,hogy  direkt  húzom  az  időt. Mondjuk  így  is  volt :D  Szépen  rálátott.


Odaállok  a  tábla  elé,veszem  a  krétát..


-Várjál  ###...-és  megérinti  a  bal  karomat. Nem  tudom,hogy  véletlenül,vagy  direkt  csinálta-e. Aztán  jöttek  az  idióta  kérdések,felvette  a  nagy  pszichológus  szerepét..


-Általánosban  is  ilyen  negatívan  álltál  a  matekhoz?


-Hát  őh  neem...


Igazából  sehogysem :D  Megcsináltam  amit  kellett,oszt  kész.


-Történt  valami  rossz  élmény?


-Nem...


Végül  is  konkrét  dolog  tényleg  nem  történt..Csak  krétával  dobált  a  tanár :D


-Nem  játszottatok?


-Játszottunk?


-Alsóban?


-De.


-És  felsőben?


-Nem  emlékszem  már.


Ezt  a  kérdést  nem  igazán  vágtam. Talán  a  matekórákra  értette?


-Mondhatom  a  feladatot?


Meghúzom  a  vállam,balra  döntöm  a  fejem,írásra  készre  a  kezemet  a  táblán.


 -45  és  10. Direkt  nem  adtam  nehezet.


Jaj  de  kis  kedves.


Elkezdem...45  kész.


-Akkor  most  írjad  le  xyz  alakban!


Ahaaa...WTF?


És  mondja: 5szőőr......


Elkezdem  a  10-et... Megszólal  C.:


-###! (basszustudjaanevem:D),az  nem  9,hanem  3!


Mi  van  már  megint???-gondolom  magamban.


Tanárnő:


-Ja  igen,az  ott  3  blablabla...Szerintem  hármast  akartál  írni,csak  összekeverted,nem?


Nem  felelek,csinálom  tovább.


 Elakadok.


-Akkor  ezt  ugyanúgy  írjam  le,mint  azt?


-Igen.


Megcsináltam,indulnék  vissza  a  helyemre..


-Megnyugodtál?


-Idáig  is  nyugodt  voltam.


-Nem,feszült  vagy.


Vajon  miért?...


Szóval  mennék  vissza  a  helyemre,egyszer  csak  megszólal  az  egyik  r.b.nc:


-De  a  másik  még  vissza  van,nem  fejezted  be!


-.- :D


Tanárnő  letörli  a  táblát,én  meg  elkezdem  írni,csak  kiderül  rossz  helyen:


-De  azért  töröltem  le  a  táblát,hogy  legyen  helyed.


Letörlöm  a  többit  is :D és  hallok  felőle  valami ,,ne  fárassz" hangot  vagy  sóhajt..


Elkezdem  megint..[45;10]


-Az  nem  lesz  jó,nem  azt  kell  írni,hanem  a  ...!


Letörlöm...(45;10)


-De  az  előbb  is  ezt  írtam!-nyögöm.


És  akkor  rácsap  a  tenyerével  a  padra,és  leszídja  C.-t


Jézusom  de  idegbeteg  tud  ez  is  lenni. Nem  látszott  rajtam,hogy  megijedtem,de  a  kezem  azért  megremegett  picit.


-###,csinálj  már  valamit  vagy  menj  a  helyedre!-pofázta  nekem  az  egyik  ri.bi


*Csöngetnek*


-Na  tessék  kicsöngettek,a  másodikat  megúszta.-így  a  Tanárnő.


Én  meg  mosolyogva  a  helyemre  mentem,összepakoltam  a  cuccom,harmadikként  léptem  ki  a  teremből. Kicsit  mindig  előre  megyek,aztán  megállok,és  várok  V.-re,amíg  kijön. (Mindenkit  maga  elé  enged..csak  nem  tudom,hogy  minek.) Most  is  így  volt,de  kezdett  kicsit  furcsa  lenni,hogy  több  ideig  van  bent,mint  szokott. Hm...itt  valami  nem  stimmel...Odamegyek  nagy  hévvel  az  ajtóhoz,aztán  látom,hogy  ott  áll  V.  és  beszélget  vele :I Kicsit  elbújok,jön  ki  S,majd  V.  is. Volt  egy  megérzésem,hogy  engem  beszélt  ki,ezért  rákérdezek:


-Mondott  valamit?


-Igen,de  szerintem  valamit  nagyon  nem  ját  jól,hát  hogy  nincs  önbizalmad  meg  negatív  vagy  és  segítsek  neked.


O.o  Nah  ezen  megütődtem.


-Hogy  nekem  nincs  önbizalmam? :D


-Igen :D


-Jézusom,ez  a  nő  nem  normális. De  emlékszel  ezt  neked  is  mondta  egyszer,hogy  nincs  önbizalmad..


Hát  igen,ez  azért  kicsit  gyomron  vágott...Hihetetlen,hogy  másodszorra  kapom  ezt  meg. ÖNBIZALOMHIÁNYOS,MOGORVA,NEGATÍV. Szép. Jót  nem  is  tud  rólam  mondani? Csak  a  hibákat  képes  észrevenni? Tsz...Tiszta  anyám.


Végül  is  én  is  így  vagyok  vele..MANIPULATÍV,KIISMERHETETLEN,TÜRELMETLEN. De  ha  nagyon kéne,tudnék  róla  jót  is  mondani. OPTIMISTA,LELKES(ÍTŐ),MAGABIZTOS,TÖRŐDŐ. Tessék  kapásból  négy! Míg  ő  csak  a  szemrehányásra  meg  az  ítélkezésre  képes.


Majd  a  nap  végére  már  tényleg  annyira  feszült. Feszült...Milyen  feszült? Idegbeteg  lettem  ettől  a  nőtől,hogy  poharat  tudtam  volna  törni. Tényleg,matek  után  teljesen  görcsben  volt  a  nyakam. Most  pedig  a  gyomrom. Tök  jó.


 


Február  12


Hét  elején  volt  egy  olyan  érzésem,hogy  ez  a  hét  sorsdöntő  lesz  vele  kapcsolatban. Valószínű  igazam  lesz...


Nem  mentem  el  korrepra.Nem  is  láttam  ma.Pedig  egyszer  megkíséreltem  összefutni  vele. Másodszor  pedig  mindketten  az  alagsorban  voltunk,de  mi  előbb  el  lettünk  engedve. Jobb  is...Erre  a  hétre  elég  lesz  belőle. El  sem  hiszem,hogy  ezt  mondom.Nemrég  még  megtudtam  volna  őrülni  egy  plusz  matekért,most  meg..


Tuti.Biztos  vagyok  benne.1000 %.Tudom,hogy  megfogom  kapni  ezért  az  "adagomat".Azt  is  tudom,hogy  vagy  a  saját  fegyverével  fogok  visszavágni (túl  sok  volt  bennem  a  feszültség :D) vagy  az  enyémmel,a  némasággal. A  helyzettől  függ  mit  vetek  be,és  attól,  melyik  válik  be  jobban.


Elegem  van. Tegnap  végül  is  csak  a  karomat  vagdostam  szét  miatta. Hm,nem  nagy  ügy :) Nem  tudtam  sírni,így  ehhez  folyamodtam. Muszáj  volt. Még  jó,hogy  nem  volt  ma  tesi,és  holnap  sem  lesz. A  körmeimet  is  kipingáltam  tegnap  délután  szép  feketére. Most  először  használtam  ezt  a  színt. Nem  várom  a  jövő  hetet. Jó  lenne,ha  helyettesítő  tanár  lenne  matekon,vagy  a  másik  csoporttal  lennénk  összevonva. Komolyan  nem  vagyok  rá  kíváncsi. Per  pillanat  is  görcsben  vagyok. Ki  fog  készíteni.


Ha  azt  hiszi  csak  miatta,csak  mert  neki  így  tetszik,és  mindenkit  a  maga  képére  akar  formálni...csak  ezért  megváltozom,akkor  kösse  fel  magát. Ki  ő? Ő  az  Isten? A  királynő? Mit  képzel  magáról? Tényleg  el  van  szállva...


Azon  gondolkodtam  mostanában,hogy  én  tényleg  nem  vagyok  idevaló,ebbe  az  iskolába...és  éppen  ezért  ő  lesz  az  az  ember,aki  majd  a  helyes  mederbe  terel. Vagy  innen  mindenképp  el. Mert  oké, átmegyek  a  másik  csoportba,de  mivan,ha  jön  egy  ugyanilyen  ember,vagy  valaki  elkezd  terrorizálni? (Pl.a  másik  a  matek  tanár)


Az  biztos  nem  véletlen,hogy  megtalált,vagy  megtaláltam,vagy  megtaláltuk  egymást. Ez  halál  biztos. Lehet  itt  az  ideje  szembenézni  magammal. Lehet,csak  így  nőhetek  fel...ha  szembenézek  a  démonjaimmal. Mert  végső  soron..ha  mélyebben  beleások  ebbe  a  dologba..nem  őt  utálom,hanem  magamat. Mert  szembefordít  magammal. De  nem,őt  is  utálom,pont  emiatt. Ki  ő,hogy  ítélkezzen  felettem,ki  ő,hogy  megmondja  ezért,és  ezért  vagyok  szarkupac? Válasz: Hát  ő  az  az  ember,aki  szembefordít  magaddal :D


Persze,rosszul  esik,mert  igaza  van.


Going  át  a  másik  matekcsoportba. Engem  nem  érdekel. Talán  az  lenne  a  legjobb,ha  levegőnek  nézném...


Az  a  segítség,hogy  mást (=aki  szerinte  ugyanúgy  önbizalomhiányos) utasítgat,hogy  segítsen  nekem,mert  negatív  vagyok  meg  önbizalomhiányos??? Kib.szott  nagy  segítség. Inkább  főnökösködésnek  mondanám. De  legalább  már  tudom  nagyjából  milyen  kép  él  rólam  neki. 


Már  most  görcsben  vagyok,pedig  nincs  is  matek!!! Persze  mert  rágondolok,és  arra,hogy  milyen  lesz  majd,ha  matek  lesz.


,,-Megnyugodtál?


-Idáig  is  nyugodt  voltam.


-Nem,feszült  vagy."


Vajon  látja  a  könnyeket  a  szememben? A  könnyeket  a  mosoly  mögött  is? Bele  lát  a  lelkembe? Érez,érez  engem?


Kellett  volna  mondanom: Bocs,főnök. Nem  tudtam,hogy  maga  jobban  tudja,hogy  érzem  én  magam  a  saját  bőrömben...


De  érez,érzett. De  honnan? Honnan  tudta? Nem  remegtem  meg  semmi...Direkt  próbáltam  magam  nyugtatni. Ha  így  tudja  hogyan  érzem  magam...ha  így  "letapogat",lehet  többet  is  tud...kezdek  tőle  félni :D Lehet,a  gondolataimban  is  olvas?


Az  a  legnagyobb  gond,hogy  még  mindig  REMÉLEK. Remélem,hogy  valahol  OTT  VAN. Ott van,az  az  ember,akit  én  szeretnék  látni. Aki  lebontja  a  falaimat. 


És  ez  lesz  a  vesztem. Abba  belepusztulok.


 


Február  13


Ma  talán  egyszer  láttam  asszem. Amúgy  megint  megkíséreltem  "véletlen"  találkozni  vele  ofő  előtt,de  semmi...zárva  volt  a  terem,ahhol  volt  órája. Mindegy  is...jobb  ez  így.


Bárcsak  el  tudnám  engedni  valahogy...


Úgy  volt,hogy  ma  kimegyek  a  Nagynénémhez,de  majd  inkább  jövőhéten  fogok. Konkrétan  ő  az  utolsó  reményem. Ha  tőle  nem  kapok  valami  útmutatást  Tanárnővel  kapcsolatban...fogalmam  sincs  mi  lesz.


 www.youtube.com/watch


-Átakarok  menni  a  másik  csoportba. -Mi  a  gond?- Elegem  van  magából. Ez  jó  nyers  lenne. :D


Tényleg  már  csak  Nénémre  számíthatok,nem  maradt  senkim. Semmi  útmutatást  nem  kaptam. A  szeretet  energia  sem  használ,hisz  nem  azt  kapom  vissza,továbbra  is  mutatja  a  tükröt. 


Esküszöm  betöröm  azt  a  tükröt.


 


-###  hogy  hogy/miért  nem  jöttél  (el)  korrepetálásra? Elaludtál?


Biztos,hogy  ilyesféle  lesz  a  kérdés  -.- A  feszültséges  akkor  lesz  a  válaszom,ha  óra  közben  kérdezi  meg,és  ezt  fapofával  fogom  mondani,a  szemébe  bámulva. Ha  óra  elején  vagy  végén  kérdezi  meg,akkor  némasággal  felelek,mivel  akkor  már  nem  nagyon  fenyeget  a veszély,hogy  valaki  bepofázzon,mondjuk  hogy  miért  nem  válaszolok. Csak  szerintem  ha  visszaszólok  neki,akkor  már  ő  nem  fogja  folytatni,ebben  biztos  vagyok,ennyire  már  ismerem. Egyfajta  kielégülés  lesz  ez  számára,ami  meg  nekem  nem  fog  tetszeni,ugyanis  ez  egyenlő  az  aktuális  csata  megnyerésével. Viszont. Így  meg  kiadhatnám  magamból  kicsit  a  gőzt,és  talán  én  is  végre  célba  találnék  ezzel. Vagy  nem :D Ha  meg  nem  válaszolok,az  olyan,mintha  emberszámba  sem  venném,tehát  lehet  ez  jobban  bántaná. Viszont. Így  nem  tudnék  végre  valamit  odamondani  neki. Fogalmam  sincs  melyikkel  járnék  jobban. Ha  válaszolok  valamit: 1. abbahagyja,mert  látja  hogy  kezdek  megnyílni 2. nem  hagyja  abba,mert  ki  akar  készíteni. Ha  néma  leszek: 1. abbahagyja,mert  látja  rajtam,hogy  elegem  van. 2. nem  hagyja  abba,mert  emberszámba  sem  veszem..Ezek  az  opciók.


Nézzük  idáig  mi  volt:


Nos...olyan  még  nem  volt,hogy  kicsit  jobban  beszóltam  volna. Megpróbálhatjuk. Olyan  se,hogy  teljesen  leszartam  a  fejét...viszont  végső  soron  az  senkinek  sem  szokott  jól  esni,ha  levegőnek  nézik. Kivéve  ha  kifejlesztett  valamiféle  pajzsot...mert  akkor  még  ezt  is  le  fogja  szarni,és  műveli  tovább  a  játékát. Na,mindegy..marad  ez  a  ,,B"  terv.


 Idáig  mindig  a  "kicsi  kesztyűt"  vettem  fel,most  kipróbálom  az  egyel  nagyobb  méretet. Tehát  oldalra  lépek,taktikát  váltok. Ha  ő  nem  teszi  meg,akkor  majd  én  fogom. Aztán  majd  meglátjuk...Kiderül. Legalábbis  most  már  nagyon  remélem. Majd  megkérdezem  anyumat,hogy  őt  melyik  bántaná  jobban,úgyis  annyira  hasonlítanak :D


 

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!