A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 74949 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Eldőlni látszik a dolog...

2015-01-14 19:31:32

 


...persze  ez  korántsem  biztos.


Íme  néhány  előzmény:


-------------------------------------------------------------------------------


Csak  egyetlen  kiskaput  látok:


Lerontom  magamat,hogy  járhassak  korrepetálásra. Ez  az  egyetlen  esélyem,hogy  közelebb  kerüljek  hozzá,és  ha  ez  az  ára,akkor  megteszem. Még  ha  el  is  leszek  tiltva  valamitől,a  jegyromlás  miatt.


Ez  az  (lehet,nem  éppen  éppelméjű) ötlet  lett  volna  a  terv.


--------------------------------------------------------------------------------


Első  matek  óra  a  szünet  után:


Elkezdte  kérdezgetni,  hogy  kinek  milyen  volt  a  szünete. Reméltem,hogy  nem  mindenkin  megy  végig,és  engem  is  kihagy,de  egyszer  csak  az  én  nevemet  mondja:


-###?


-Hm?-bújok  elő  S.  mögül.


-Neked  hogy  telt  a  szünet?


-Hát...jól. Khm :)


Már  vártam  a  kérdést,hogy: ,,Egy  kicsit  bővebben?",de  ehelyett:


-Kipihented  magad  és  feltöltődtél  jó  kedvvel?


Nézek. Ráfagyott  az  erőltetett,  színészi  mosolyom  az  arcomra. Nem  szólok  egy  szót  sem,félre  nézek  jobbra. Aztán  valami  ilyesmit  motyog:


-Úgy  látszik  nem.


Na  jó.


Ez  már  háború.


Miért  csinálja  ezt  velem?Miért  akar  kiidegelni?Mert  ezzel  csak  azt  fogja  elérni.


Félreértésbe  ne  essék,én  nagyon  szeretem,ha  törődnek  velem...De  akkor  ezt  kifejezhetné  kicsit  egyértelműbben. Persze,megkérdezte,hogy  baj  van-e. Oké. De  ha  komolyan  érdekelné,hogy  mi  bajom  van (amit  egyébként  szerintem  ő  pontosan  tud,hisz  tükröt  tartott  felém),akkor  odajönne  hozzám,félrehívna,és  úgy,szépen,kedvesen,szeretettel  megkérdezné.


DE  NEM.


Ő  konkrétan  odacseszi  hozzám.


VAGY  azt  is  megértem,ha  nem  akar  komolyabban  foglalkozni  velem,mert  ugye  ő  nem  az  osztályfőnököm,de  akkor  miért  csinálja  ezt???


Nagyon  sokat  gondolkoztam  a  szünetben.


Tényleg.


....


 


 

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!