A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70185 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Egy aprócska fénysugár

2014-12-19 16:45:28

 


A  tanárnő.


Legalább  ő  itt  van  nekem.


A  matek  órák  tartanak  életben,adnak  erőt  minden  reggel. Csak  azt  várom. De  fura,hogy  ezt  mondom. :D Tavaly  a  matek  meg  a  tanár  is  csak  egy  nyűg  volt  a  sok  közül. Főleg  az  ének  meg  a  magyar! Azok  a  tanárok  mindig  rettegésben  tartottak. :D De  jó,hogy  már  nem  kell  a  képüket  bámulnom,meg  a  kiabálásaikat  hallgatnom.....


Visszatérve  tehát:


Olyan  jó  érzés,hogy  törődik  velem.


Ezek  történtek  mostanában:


Múltkor  megkérdezte  tőlem  óra  előtt,hogy  beteg  voltam-e,miután  hiányoztam  az  órájáról. (Az  osztályfőnök  bezzeg  nem  kérdezett  ilyet..) TEHÁT  érdekli,hogy  mi  van  velem.!


---------------------------------------------------------------------------------


Viszoont  nemrég  új  irányba  vittem  a  játékunkat,pedig  megfogadtam,hogy  nem  fogom. De  muszáj  volt. :D A  következő  történt:


Nagyban  magyarázta az  anyagot,aztán  amikor  rám  került  a  sor ( egy  példa  megoldása) a  "nem  akarom  megérteni  és  [email protected]  leszarom"  módot  kicsit  átvittem  nyíltabbá: egy  kis  szemforgatás, egy  kanál  ,,Nem  tudom.", egy  zacskó  "hagyjon  már  a  [email protected]"  nézés, egy  csipetnyi  vállrángatás,és  eljutottunk  oda,hogy  elege  lett,ugyanis  kérdezi  tőlem:


#nevem# .. mi  a  baj?


Az  egyik  osztálytársam  adta  a  számba  a  szót: ,,Szerintem  nem  érti,én  látom  rajta!"


Mondom: Hogy  nem  értem.


-*mosolyogva* Khm..szóval, ###, mi  a  baj?


Én: *szintén  mosolyogva*  Hogy  nem  értem?


:D


Azt  hiszem  ez  a  nő  erősen  a  vesémbe  lát. :D


Aztán  volt  egy  másik  része  is  a  dolognak,mert  nem  csak  én  voltam  az  egyetlen,aki  ,,dacolt" . Ilyet  szól (nem  biztos,hogy  így  volt  szószerint..) :


Sz. meg  ###,én  rajtatok  látom,hogy  dacoltok. Szóval  mi  a  probléma?


Sz.?


Sz.: Semmiii..


###?


Én  csak  elfordítottam  a  fejem  egy  vállrándítás  társaságában.


:D


----------------------------------------------------------------------------------


Háromszor  odajött  hozzám. Egyszer  amikor  magyarázott  valamit :D Éreztem  magamon  a  tekintetét,csak  engem  nézett. Végül  megadtam  magamat: visszabámultam,kisebb  megszakításokkal. Majd  távolabb  ment  és  megkérdezte:


Ugye  ###?


Én  meg  csak  ühömöztem,amikor  fingom  sem  volt  semmiről.


Másodszorra, amikor  megkérdezte  tőlem  kész  van-e  a  feladat.


-Nincs  kész,nem  értem.-és  elkönyököltem.


Akkor  mélyen  a  szemembe  nézett  úgy,ahogyan  csak  ő  tud (*megint  félmosollyal) , majd  felkelt,és  elindult  felém. Lefagytam,de  álltam  a  tekintetét. Odajött  hozzám,vetett  egy  pillantást  a  füzetemre,és  elkezdte  magyarázni  a  dolgot. Odabökött  a  bal  középső  ujjával,amin  egy  szép,díszes  arany  gyűrű  volt. Az  ujja  is  szép,hosszú,formás  volt. Talán  kicsit  hasonlított  anyuéra. No  de  a  lényeg: annyira  ismerős  volt  az  az  illat,amit  árasztott  magából..Fogalmam  sincs  kinek  lehetett  ilyen  illata,és  mégis  olyan  ismerős  volt..Tehát  próbálta  magyarázni,de  én  nem  nagyon  tudtam  rá  koncentrálni. Ott  támaszkodott  mellettem,miközben  engem  figyelt. Éreztem,de  nem  mertem  ránézni.


Kérdezte:


-Így  már  menni  fog?


-Igeen.


Persze  nem  tudtam  hogyan  kell  megoldani  a  feladatot.


Még  aznap,de  más  óra  közti  szünetben:


Megyek  a  kuka  felé,kidobok  egy  darabka  szemetet. Majd  fordulok  vissza,felnézek,és  oldalt  kezdi  elállni  az  utamat. Megtorpanok  előtte,miközben  a  szívbajt  hozza  rám. Nem  számítottam  rá. Vagyis  számítani  számítottam  rá (mert  legtöbbször  arra  szokott  menni,ahol  akkor  éppen  óránk  volt),de  nem  pont  abban  a  pillanatban,és  főleg  nem  arra,hogy  hozzámszól:


*mélyen  a  szemembe  néz*  Te  szoktál  otthon  gyakorolni?


Még  mindig  a  meglepettség  hatása  alatt: *fejrázás* Pár  pillanat  múlva: ,,Nem"


Ennyi. :D


Már  indultam  volna  tovább,egy  kicsit  ő  is  megindult,amikor  még  hozzám  vágta  féloldalasan,hogy  jó  lenne  ha  gyakorolnék.


Én  már  csak  egy  félvállas  bólintást  küldtem  feléje  egy  szemforgatással  megcsavarva.


Kíváncsi  vagyok  milyen  lehetett  az  arckifejezése.


----------------------------------------------------------------------------


Ez  is  teljesen  váratlanul  ért. Indultam  V.-vel  németre,megyünk  fel  az  első  lépcsősoron,én  baloldalon,V.  jobbomon. Felérnénk  a  tetejére,és  akkor  megpillantom: először  a  díszes  karácsonyi  pulóverét..Aztán  gondoltam-mint  mindig-levegőnek  nézem. De  a  következő  pillanatban  ránk  köszön:


-Sziaszok.


Alig  bírtam  megállni,hogy  vissza  ne  köszönjek  neki. (Mégis  csak  egy  tanár,és  már  jónéhányszor  tiszteletlen  voltam  vele,mert  nem  köszöntem.) Tehát  nem  figyeltem  rá. De  ennyivel  nem  érte  be,rá  egy  másodpercre  jött  a  késszúrás  a  hátamba,mert  hogy  azt  mutattam  neki  a  fordulóban,egy  őszinte,széles  mosollyal  az  acomon.(=amit  nem  tudom,hogy  látott-e,de  tuti,hogy  nézett) Szóval  kérdezte:


-###,miért  vagy  megint  ilyen  mogorva?


(Amikor  tök  nyugodt  volt  az  arcom,de  ha  neki  ez  jött  le...hát  akkor  tud  valamit..)


Nem  válaszoltam,elindultam  felfelé.


Ekkor  megint:


-Nem  vagy  jól?


De  erre  már  muszáj  volt  felelnem:


-(*félhangosan*) De.Nagyon.


Ennyi  volt. :D Pedig  jó  lett  volna  azt  mondani: Nem  hiszem,hogy  komolyan  kíváncsi  rá. Ez  tökéletes  lett  volna. Na  mindegy.


Aztán  már  a  második  lépcsősor  felénél  voltam,ő  is  lent,az  első  felénél. Hátra  akartam  nézni  V.-re,oldalra  fordítottam  a  fejemet,de  helyette  lenéztem  rá. És  csak  egy  erős  pillantást  tudtam  küldeni  feléje,egy  enyhe  mosoly  kíséretében.


Szerintem  tudta,hogy  mit  kezdjen  vele,eljutott  hozzá  az  üzenet. Biztos  vagyok  benne. :)


 -----------------------------------------------------------------------------


Ez  volt  a  mai:


Ma  tartottuk  az  osztálykarácsonyt (ezen  csak  a  minket  tanító  tanároknak  készítettünk  műsort),utána  meg  az  iskolai karácsonyt. V.-vel  jöttem (hívott  L.,hogy  menjünk  együtt,de  leszartam,nem  vettem  fel  a  telefont), késtünk  egy  jó  negyed  órát,de  szerencsére  még  nem  kezdődött  el. Mikor  beértünk  már  el  voltak  rendezve  a  székek,asztalok,kint  volt  a  kaja-pia,blablablaa. Leültünk  a  terem  végébe. Kis  idő  múlva  bejött  ő  is,de  próbáltam  figyelmen  kívűl  hagyni. Megjött  a  többi  tanár  is,lassan  elkezdődött  a  műsor. Ami  egyébként  -nem  csak  szerintem- nagyon  gázra  sikerült. :D Totál  beégtünk. :D Túléljük...Aztán  mi,akik  hátul  álltunk,vissza  mentünk  a  helyünkre,és  miután  vége  volt  a  gyalázatnak,mittomén  valaki  kérdezte  vagy  mondta,hogy  ki  hiányzik. Erre  ő  rávágta,hogy  én  is  hiányzok. Mondták,hogy  nem  hiányzok,ott  vagyok. Erre  már  nem  tudom  mi  volt  reakciója,  mert  lesütöttem  a  szememet,de  azt  még  láttam,hogy  felém  nézett. (És  egy  másik  tanárnő  is.)


Még  akkor  is  emleget,amikor-elvileg-nem  vagyok  jelen.


Szerintem  (én  ebből  ezt  veszem  le) egyszer-kétszer  már  szájára  vehetett  tanári  körben...


Van  egy  zene,amiről  mindig  ő  jut  eszembe. Mivel  szereti  ezt  a  zenekart-és  gondolom  ezt  a  zenét  is- én  is  meghallgattam,és  ez  kifejezetten  tetszik,de  a  többi  nem  jön  be.:D


www.youtube.com/watch


 

eddig 6 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
uborka írta:
Dátum 2014-12-22 13:30:38
Na,az tök jó,hogy kitudtál bontakozni :) Én szakközépben tanulok idegenvezetőnek (most a nulladik évben vagyok,tehát 5 éves ez az egész),de egyre több bennem a kétség. Lehet,hogy túl nagy falat ez nekem,és nem nekem való munka. Mindenesetre az elején még nem fogom feladni.
Na de tessék,itt az e-mailem,dumáljunk ott tovább,kíváncsi vagyok rád :)
[email protected]
szomorító írta:
Dátum 2014-12-21 20:43:13
Nem tudom hány évet akarsz iskolába járni, de talán majd ha kikerülsz gyakorlatra (már ha szakmunkás képzőbe vagy) akkor ez már 10.-ben esélyes is, akkor talán jobb lesz nekem tényleg sokat dobott gyakorlat is életemben, kereskedőnek tanulok és rengetegszer lenéztek osztálytársaim, a húgom a mai napig is lenéz és ez tényleg nagy vissza húzó erő, most mindnek előtt nem fogom részletezni hogy ez a "vissza húzás" miben nyilvánult meg de maradjunk annyiba hogy senkinek nem kívánom, ha esetleg érdekel majd dobsz egy mail címet és szívesen elmesélem.

Aztán 1. évben még gyakorlati helyemen is vissza húzódtam vevőkel is félve beszéltem de a többi eladóval jól össze jöttem és megadták lökést álljak be pultba és szolgáljak ki ha sokan vannak.
Sajtos pogácsát meg ilyen pékárukat szolgáltam ki és tényleg még iskolába is pedig közép iskolába sem szívesen mentem be de ha már bent voltam elvoltam és nem azt mondom hogy most szívesen megyek be, de már nincs bennem félelem.

Ezek után mondjam azt hogy nem mertem 1x ide írni úgy se fogod elhinni xD
uborka írta:
Dátum 2014-12-21 20:32:53
Jah..
Értem, hát az nagyon rossz lehet :S Talán idén nem így lesz :) Az én karácsonyom se lesz a legjobb,sajnos.
Köszi szépen,próbálok erős maradni. Egyszer majd csak nekem is eljön a megváltóm valahogyan :)
szomorító írta:
Dátum 2014-12-21 18:05:09
Köszönöm, eddig minden éven jó kis családi vitákba torkollott minden ünnep, hogy a tavalyi születésnapomról már szót se ejtsek szóval jól jönne végre egy Boldog Békés karácsony :D Vagy ez csak álom xD

Sokat gondolkodtam hogy írjak-e de hát éjjel már tök m1 volt napi 300-400 embernek szoktam írni cseteken fórumokon osztálytársam ennyit mondott 1 embernek ha nem írsz az egyel kevesebb esély arra hogy egy jót beszélgethetsz, bár addigra már valószínűleg meg ivott pár pálinkát :)
Szóval Boldog karácsonyt és Boldog újévet, és kitartást sulihoz mert az [email protected] [email protected] tud lenni
uborka írta:
Dátum 2014-12-21 17:17:09
Szia!
Köszönöm a visszajelzést,nagy meglepetés volt! Boldog vagyok,hogy tetszik a blogom,és hogy együtt érzel velem :)

Kitartást a gyakorlathoz,és Kellemes Ünnepeket!
szomorító írta:
Dátum 2014-12-20 03:21:10
Szia
Vicces a teljes blogodat kivétel persze ezt a bejegyzést tegnap olvastam végig az iskolában a megtartott kb. 3 órámban :D
Igazából nagyon tetszett és hát együtt tudok érezni veled én 8 évet szenvedtem hasonló képpen nállam a közép iskola lett a megváltás.
Gondolkodtam hogy le írjam-e amit most fogok de miután ragaszkodtak hozzá az emberek így le írom rengeteget nevettünk már amikor ki volt vetítve egyes részein az irományodnak, bár én nem mert tudom milyen szar kirekesztettnek lenni mikor senkivel sem vagy úgy direktbe rosszba de igazából senki se foglalkozik veled és csak úgy vagy mint egy zsák.

Szebb holnapot, itt a szünet igaz én mehetek gyakorlatra :) De a sulihoz képest az is happy!