A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70494 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

A Megmentőm~

2014-11-21 20:40:02

 


...Legyen  a  fedőneve  ezentúl  Léda.


Nemrég  egy  hullámvölgybe  ért  a  kapcsolatunk. Úgy  érzem  mostanában  elhanyagol,többet  foglalkozik  az  'LB'-mel,mint  velem,és  hát...igen,egy  kicsit  kiakadtam. Lehet  kicsit  túlreagáltam. Megesik  az  ilyen..


Azt  hiszem  nekem  ebből  fog  állni  az  életem. Hogy  folyton  csak  csalódom  az  emberekben. Mert  mindig  reménykedem. Nem  is  tudom  mit  reméltem.


Hogy  ő  talán  más?


Hát  nem.


Ő  is  ugyanolyan,mint  a  többi. Elegem  van  már. Elegem  van  már,hogy  mindig  csak  várok. Elegem  van,hogy  mindig  csak  remélek. Elegem  van,hogy  mindig  többet  képzelek,mint  kéne.


Talán  mégis  csak  igaza  volt  annak  az  öregasszonynak (az  a  hülye  szomszéd). És  valamilyen  formában  beképzelt  vagyok. Beképzelem  azt,hogy  mindenkinek  én  vagyok  az  egyetlen. Amikor  ez  k*rv*r*  nem  így  van. Én  is  csak  egy  vagyok  ebben  a  bazi  nagy  hangyabolyban. De  én  úgy  hiszem  mégsem  teljesen  ugyanolyan. Vagy  ezt  is  csak  beképzelem?


Nem  tudom.


De  elegem  van  már. Azt  az  egyet  tudom. Soha  többet  nem  fogok  az  emberek   után  futni. Még  azok  után  sem,akiket  elérhetnék. Belefáradtam.


--------------------------------------------------------------------------------------


Degnap  írta,hogy  nagyon  szeret  engem. Teljesen  váratlanul  ért  ez  a  vallomás. Én  is  írtam  neki,hogy  szeretem.Rákérdeztem,hogy  az  'LB'-met,avagy  engem  szeret  jobban. Mindkettőnket  ugyanúgy  szeret. Nem  is  vártam  mást. De  tudom,hogy  igazából  nem  így  van. Mi  sem  bizonyítja  ezt  annál  jobban,hogy  az  'LB'-mel  sokkal  többet  van. Azért  rákérdeztem  még  kétszer. Írtam  neki,hogy:  ,,Nyugodtan  megmondhatod  az  igazat,nem  fogok  megsértődni,illetve  igen,de  inkább  sértődjek   meg,minthogy  ne  az  igazat  mond." És  akkor  végül  elkezdett  áriázni,lenyomott  egy  (szerinte)  hihető  szövegett,és  közölte  velem,hogy  nem  akar  megbántani,de  neki  csak  egy  legjobb  barátnője  van-és  lesz  is-aki  szinte  a  testvére. Az  egyik  tavalyi  osztálytársa.


Hát  fején  találta  a  szöget. Ez  nem  esett  valami  jól. A  tudat,hogy  konkrétan  semmi  esélyem  sincs,hogy  én  legyek  a  legjobb  barátnője,és  még  csak  esélyt  sem  ad  rá...Nagyon  elszomorít.


De  ezt  mát  nem  akartam  mondani  neki. Nehogy  azt  higyje,hogy  egy  féltékeny,önző  dög  vagyok,és  kiakarom  sajátítani. Pedig  így  van. Nem  tudok  ellene  mit  tenni. Én  nem  tudok  osztozkodni,ha  barátokról  van  szó.(Vagy  tanárokról  ugyebár...)


Már  azt  a  titkát  is  megosztotta  velem,hogy  egyszer  öngyilkos  akart  lenni. Még  nem  mesélte  el,hogy  miért,mert  azt  mondta  személyesen  akarja. Azért  elég  durva,hogy  ennyire  nyitott  felém.

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!