A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70186 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Jé...élek! :D

2014-09-08 18:09:36

 


 Ja...de  meddig?...


Túléltem  az  első  hetet. Az  első  napot  is,de  azt  már  nehézkesen. Elfelejtettem  odabiggyeszteni  a  kívánság  kosárba  ezt  a  két  dolgot: késés,cikis helyzet. Mert  az  volt  x) Ott  kezdődtek  a  problémák,hogy  eleve  egy  kicsit  későn  indultam,ráadásként  a  busz  is  tetűlassan  haladt. Előtte  való  nap  ugye  még  a  nyárimenetrend  volt  érvényben,hát  én  azt  is  néztem. Leszálltam  egy  megállóval  előbb,pedig  nyugodtan  mehettem  volna  még. Így  hát  elsétáltam  a  szakadó  esőben  az  iskoláig. -.-  Ja,nem  pontosítok: túlsétáltam. Kicsit  el  voltam  tévedve :D (Hiába...nem  volt  rajtam  a  szemüvegem...) Nem  egyszer  voltam  már  ott. :D És  mégiss..Na,mindegy...egy  jó  félórás  késés  után  beestem  az  osztályterem  küszöbén. Természetesen  mindenki  engem bámult,és  természetesen  én  voltam  az  utolsó,aki  megérkezett >< Okéhh... Szerencsére  az  osztályfőnök  nem  szedte  le  a  fejemet  érte. (Aki,mint  kiderült,  ugyanaz  a  nő,aki  ott  volt  felvételin  is. ÉS  rohadtul  ismerős..) Sőt! Egyenesen  kedves  volt. Mondjuk  azt  észrevettem,hogy  sokszor  nézett  rám. (Vajon  miért???:D) Évnyitó  nem  volt,a  rossz  idő  miatt. Elmondott  néhány  tudnivalót ( a  kirándulásokról  csak  annyit,hogy  majd  mesél  róluk. Hát  az  jóóóó lesz-gondoltam  magamban ..) és  kb. 10.45-kor  már  mehettünk  is  haza.


Ami  eddig  történt:


Nos...


Tanárok-NEM  ERRE  SZÁMÍTOTTAM. Pozitív  értelemben  csalódtam. Kezdjük  az  osztályfőnökkel ,(ő  csak  németet  tanít  nekünk) : Egy  angyal. Tényleg. Kedves,mosolygós,megértő. Egyszerűen  a  szó  legtömörebb  értelmében: JÓ. Az  már  csak  hab  a  tortán,hogy  nagyon,de  nagyon  ismerős. A  tekintete,a  mosolya, a hangja, ahogyan  adja  magát...Minden. És  nézem,nézem,és  nézem,de  egyszerűen  nem. Nem  tudok  rájönni,hogy  honnan  ismerhetem. Vagy  mikor  láttam. Különös..Már-már  kísérteties :D :|  ÉS  anyumnak  is  ismerős,egyenlőre  csak  a  neve,az  arcát  már  elfelejtette. Alig  várom  már,hogy  lássa. Talán  így  fény  derül  a  titokra  _  Aztán  ott  van   a  másik  tanci  nénink (T. Zs. , ő  is  csak  németet). Nahh,igen  ő  a  másik  rejtély. Ő  is  ismerős  anyumnak,névre  és  arcra  is. Valszeg  onnan,hogy  egy  középsuliba  jártak. (Tegnap  kiderítettem...azért  nyomozgatok  áám :D ) Mondjuk  nekem  nem. Viszont  ő  is  kedves,figyelmes,szelíd. Ő  is  balkezes,mint  én. :D És  valamiért  mindig  engem  szólít  fel  elsőnek,mikor  elkezdődik  az  óra.(Legelső  órán  is  ez  volt.) (Hogy  most  direktbe,vagy  tudat  alatt...azt  nem  tom). Ja,és  lehet  hülyén  hangzik,de  megérzik  azt,ha  nem  figyelek. Illetve  tudják  azt,  mikor  vesztettem  el  a  fonalat,és  riktig  akkor  mondja  a  nevemet. >< Ezek  tudnak  valamit...Vajon  ez  a  szentség  csak  álarc,vagy  ők  tényleg  ilyenek??? Egy  hónap  múlva  biztos  kiderül. A  többi  tanárral  sincs  bajom.  Kivéve  a  tesi  tanárnővel. Ő  elég  unszimpatikus. Az  matek  tanárokat,és  a  magyar  tanárt    is  a  CSAK  TÖMÖREN: JÓ  csoportba  sorolnám. A  többi  pedig  átlagos. Amíg  nem  bunkóznak,addig  minden  oké.


Osztálytársak- Vegyes. Nagyon  vegyes  idáig. Vannak  k*rv*k. Azok  mindig  is  voltak,és  lesznek  is. Valahogy  nélkülük  nem  teljes  az  élet. -.- Vannak  r*banc*k  is. Természetesen  nélkülük  sem  lehet  meglenni. Na  meg  hülye  libák... És  most  van  egy  új  csoport  is: ami  egy  szinten  van  a  k*rv*val,de  mégis  az  ellentéte. Majd  kitalálom  milyen  nevet  adjak  nekik :D Vannak  akik  normálisak,illetve  vannak  olyanok  akik  Omegák. Hát  én  valahova  a  kettő  közé  sorolnám  be  magamat. Nem  tudom,hogy  a  többiek  szemében  milyen  vagyok... A  fiúk  még  idáig  normálisak, vagy  semlegesek.


 

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!