A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 69986 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Szombat

2014-07-30 14:26:36

14 óra 36 perc


Egész  éjjel  nem  aludtam ><  Hülyeség  volt. Illetve  egyszer  majdnem  sikerült,de  lecsúszott  a  könyököm  az  ablak  párkányról. -.- Macedóniánál  elég  sokat  kellett  várni,utána  megálltunk  megint  egy  benzinkútnál. Jó  hideg  volt  a  buszon  az  ablakok  közvetítésével. Pontosan 4 óra  57  perckor a  Macedón-Görög  határnál  voltunk. Sikerült  elkapnunk  egy  dugót,utána  tartottunk  egy  pihenőt. Kérdeztem  a  Marikát,hogy  vajon  milyen  messze  lehetünk  a  szállástól. Erre  mondja,hogy  ,,Miért  nem  kérdezed  meg  a  sofőrtől?" Aki  -a  Krisztián- már  ott  állt  a  közelemben. Gondoltam  magamban: Hehehaha, jah , aha ,biztos , persze , hogyne, jóviccc....majd  pont  őt  fogom  megkétdezni,nem?? És  akkor  elsimítottam  egy  ilyen  beszólással  az  ügyet: Háát  annyira  ám  nem  is  fontos...x)  9  előtt  valamennyivel  megérkeztünk   a  szállásra,viszont  még  várni  kellett  mire  kitakarítják  a  szobákat. Addig  elmentünk  fagyizni,visszafelé  megláttam  ahogy  a  L.  elkezdi  mosni  a  buszt O-O :D Mikor  visszaértünk,leülltem  az  egyik  székre,és  csak  gyönyörködtem  a  látványban. <3 Utána  elmentünk  sétálni  a  tenger  felé,és  akkor  egyszer  csak  elkezdtem  szédülni,mint  még  soha.Nem  kicsit  voltam  megijedve.Rohadtul  nem  akartam  elájulni.(Kivéve  ha  az  egyik  sofőr  kap  el. ;D ) De  neeem,szerencsére  nem  estem  össze,a  mama  felkarolt,és  lassan  visszatotyogtunk.Leültem  az  egyik  kanapéra  a  váróban  és  ismét  csak  gyönyörködtem.*-* Közben  értékes  információhoz  jutottam: kiderült,hogy  az  egyik  sofőr(K.)  az  egyik  tulajnak  a  fia.Kimentünk  a  kertbe,majd  kis  idő  múlva  végre  be  lehetett  pakolni.Pont  mikor  mentem  a  csiga  lépcső  felé,akkor  jött  szembe  velem  a  L. *-* <3 OMG :D Mi  a  földszintett  kaptuk  a  negyedik  ajtóval.Mamáék  pakoltak,mi  az  Á.-val  lepihentünk.Én  még  mindig  nagyon  szédültem.A  kényelem  egyébként  teljes  volt: légkondi,WiFi,a TV-ben  magyaradó...A  teraszon  ebédeltünk,vacsoráztunk :) Fél  nyolckor  le  kellett  menni  valami  megbeszélésre (AMIT UTÓLAG NAGYON DE NAGYON MEGBÁNTAM,UGYANIS EKKOR KEZDŐTTEK A GONDOK). A  szitu  a  következő: Először  is  hullafáradt  voltam.De  konkrétan  tényleg,mint  egy  élőhalott.Van,hogy  az  agyam  tudatos  része  egy idő  után  kikapcsol,és  nem  vagyok  tudatában  mi  is folyik  körülöttem.Persze  reagálok  rá  meg  minden,de  olyan  mintha  ösztönösen  cselekednék,  olyan mintha  félig  egy  másik  világban  lennék.Nehezen  tudom  elmagyarázni  milyen  is..Na  mindegy..A  Gabi(=az egyik társtulajdonosa a hotelnek) elárasztott  egy  csomó  infóval (fakultatív programok,házirend..stb) ,és  a  végén  mindenkinek  egyeztetni  kellett  vele,hogy  ki-hova  akar  menni  fakultatívra.És  akkor  én  mondtam  a  mamának,hogy  olyan  programra  nem  szeretnék  menni,ami  reggel  kezdődik.(Mivel  kiszeretném  magamat  aludni.) Utána  a  mama  ment  a  szomszédhoz  azzal  a  szöveggel,hogy  én  sehova  se  akarok  menni.  (?????? ) Majd  a  szomszéd  jött  oda    nekem  panaszkodni,hogy: Mi az hogy te nem akarsz sehova menni??Meg hogy ,,ha én  eltudok menni a  fájós bokámmal,akkor te is." Meg '' ha  tudom,hogy  ez  lesz,akkor  el  se  jövök  veletek  nyaralni!!! " Egy: A  legtöbb  program  tényleg  reggel  kezdődik,de van  olyan  ami  nem. Kettő: Jó,oké  abban  tudom,hogy  én  is  hibás  voltam,hogy  nem  említettem  azt  meg,hogy  csak  a  holnapi  napra  értettem,azt,hogy  nem  akarok  reggel menni.De  tényleg  hulla  fáradt  voltam.És  fogalmam  sem  volt,hogy  hogyan  leszek  majd,mert  még  mindig  nagyon  szédültem.(A  pént  pedig  előre  kellett  kifizetni  a  fakultatívokra.) És  jó,oké  elmegyünk,de  mivan  ha  rosszul  leszek,összeesek??? Három: Mégis  miért  fáj  az  neki,hogy  mi  nem  megyük  sehova  esetleg???Miért  akadályozza  ez  őt  abban,hogy  elmenjen  az  unokájával  oda  ahova  akar??? (Idióta -.-)  Mondták  nekem  miután  ők  is  feljöttek: " Aki  szédül,rosszul  van,  az  fekszik,és  nem  a  telefont  cseszteti  egész nap " . Magamban  mondtam,hogy ja  persze,mert  biztos  hagytatok  aludni! Nem,egyfolytában  pofáztatok,pedig  láttátok  rajtam,hogy  rosszul  vagyok. Vagy  akkor  legalább  beszéltetek  volna  halkan.A  másik: lehet,hogy  egész  nap  telefonoztam,de  az  nem  abból  állt,hogy  játszottam,vagy  mittomén  mit  csináltam,hanem  leveleztem,beszélgettem  anyámmal,meg  a  barátaimmal.És  különben  is  ültem,mikor  telefonoztam,nem  sétáltam,álltam,vagy  ugráltam-akkor  nem  szédültem. Ezután  még  kaptam  az  agymosást,a  mama  nekiállt  bőgni,felhívott  mindenkit,elmondott  fogalmam sincs  kinek,úgyhogy  fingom  sincs  ki  mit  gondol  az  apartmanban  rólam,én  meg  persze  csak  tűrtem,tűrtem,és  tűrtem..Agyhalott  voltam  az  egészhez,na  meg  persze  szembe  szállni  két  ilyen  öregasszonnyal,úgy,hogy  senki  sincs  mögöttem...De  akor  már  tök8  volt.Amúgy  is  menthetetlen  a  kapcsolatom  a  mamával.(Erre  majd  később  rátérek).

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!