A változás szárnyain

Egy tinilány mindennapja,netes naplóba írva. Egyik mottóm: Nincsenek véletlen találkozások az életünkben.Minden ember az életünkben vagy egy TESZT,vagy egy BÜNTETÉS, vagy egy AJÁNDÉK.

uborka 2013.12.07. - 19:24 70077 látogatás 161 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

Return

2014-05-07 20:21:33

 


De  rég  írtam.:/ Elég  sok  minden  történt  azóta.Kezdve  azzal,hogy  elvagyok  tiltva  a  mobilos  netezésről.("Tanulmányi  eredményeim  végett.") Számítógépnél  meg  csak  akkor  lehetek,ha  tanulással  kapcsolatban  kell  valami,vagy  ha  már  nincs  leckém.:/ Szar. Főleg,hogy  jövőre  is  ez  lesz.


 


Ma  volt  a  suliban  ballagási  fotózás.Hát  nem  tudom,szerintem  ezen  is  ugyanolyan  gáz  leszek,mint  más  fényképeken.:DD Annyira  utálom  magamat,olyan  ronda  vagyok. Tegnap  feltettem  egy  képet  magamról  facebookra  amin  apámmal  vagyok. Négyen  lájkolták,ketten(az  apám,meg  a  nagynéném) azt  szólták  hozzá,hogy  szép  vagyok.Nem  tudom  ők  mit  látnak  rajtam  szépnek,vagy...De  szerintem  csak  azért  mondták,mert  egyszerűen  a  rokonaim,és  gondolták  örülnék  egy  kis  dícséretnek.De  az  is  lehet,hogy  én  látom  magamat  torznak,mint  a  bulémiások  a  testüket. Ahogy  így  visszaemlékszek  az  eddigi  életemre,akkor  egyetlen  egy  ember  mondta  így  magától,hogy  szép  vagyok-a  mamám.Remélem  ő  komolyan  is  gondolta.Na  jó  lehet  amikor  kisebb  voltam, egy-két  öreg  néni,szomszéd    megemlítette,hogy:Jajdeszépkislány! Ja..sablonszöveg..-.-


Ja  és  felvettek  a  Keróba. Engem  és  az  LB-met is. A másik  osztálytársunkat(azt a csajt,nevszerint J.K) nem,mivel  az  utolsó pillanatban  meggondolta  magát,és  a  Babits-ba  jelentkezett  és  fel  is  vették.Hál' Istennek!


Az  egyik  szemem  beledöglik  sírásba,a  másik  pedig  nagyon  boldog.Örülök,hogy  végre  itt  hagyom  ezt  a  bandát,lehetőségem  van  egy  új  lappal  indulni.(Még  ha  nem  is  teljesen...->a  barátnőm  miatt.) Viszont  rettentően  félek,hogy  mivan  ha  túl  magasra  tettem  a  mércét,vagy  nem  fogom  bírni  lelkileg  azt  új  osztályom  miatt(ha netán tán olyanok  lennének,mint a mostani osztályom,vagy még rosszabb),és  hiányozni  fog  az  osztályom.Tudom,hogy  ott  lesz  mellettem  a  legjobb  barátnőm,de...ah.Bonyolult.


Mondanám  azt  a  szöveget,hogy ,,MI..KETTEN..EGGYÜTT..BÁRMIRE..KÉPESEK..VAGYUNK"  és hogy  ,,KETTEN..EGGYÜTT..AKÁR..NAGY..NEHÉZSÉGEK..ÁRÁN..IS..MEGCSINÁLJUK,..


MERT..ITT..VAGYUNK..EGYMÁSNAK."   De  sajnos  akkor  hazudnék. :/ Nem  tudom,hogy  az  ő  részéről  hogy  van  ez,hogy  látja  ezt,mi  erről  a  véleménye...Én  nem  érzem  elég  erősnek  ezt  a  barátságot.Ha  egyáltalán  volt  ez  valha  is  igazbarátság.Egyre  jobban  kételkedem  ebben.Nem  tudom  már  ennyi  év  után(13) ,hogy  mit  higgyek,vagy,hogy  mit  gondoljak.Tudom,én  is  sokban  hibás  boltam,sőt  szinte  csak  én  voltam  a  hibás.De  azért  ő  is   mutathatott  volna  valami  közeledést,közlékenységet.Ebben  teljesen  egyformák  vagyunk.   Nem,nem  tudom,hogy  miért  mindig  nekem  kéne  megtenni  az  első  lépést  minden  embernél(na jó nem mindenkinél).


Tudom,hogy  unatkozik  mellettem,mert  már  nem  vagyok  olyan,mint  régen.És  én  is  unatkozom  vele,mert  ugyanúgy  ő  sem  mutat  legtöbbször  semmi  életjelet  felém.És  ő  mégis  kitart  mellettem.Nem  tudom,hogy  a  sok  évek  miatt-e(hogy ne essen már kárba egy ilyen régi barátság),vagy szimpla  sajnálatból,nem  akar  egyedül  hagyni,vagy  azért  mert  tényleg  szeret  engem  mint  barátnőt..


:/


 


 


 

eddig 0 hozzászólás érkezett
Új hozzászóláshoz jelentkezz be!
Ehhez a blog bejegyzéshez még nem szóltak hozzá!