A szeretet az emberiség legértékesebb szava. Mégis ehhez fűződik a legtöbb hazugság is. Ha nem érzed, ha nem igaz, ne mondd ki. Ne ölj.

Az embert a képzelete jobban riasztja, mint a valóság.

Az élet egy olyan előadás főpróbája, amit sohasem tartanak meg.

A titoktartás egy olyan szilárd halmazállapotú anyag, amely alkoholban oldódik.

Vágy. Egy érzés, amelynek célja, hogy rossz útra vezessen. A szeretetre éhezőket ostoba döntésekbe hajszolja.

Valahányszor le akarsz valamit kopogni, rájössz, hogy a világ alumíniumból és PVC-ből áll.

Ha a strucc a fejét a homokba dugja, legalább tudjuk, hogy az a legfontosabb testrésze.

Akárki is mondta azt, hogy amit nem tudsz, az nem fáj, az egy címeres idióta volt, mert az általam ismert legtöbb ember számára a legrosszabb dolog a világon az, ha nem tudnak valamit. (...) Tudnunk kell, hogy van-e elég erőnk. Tudnunk kell, hogyan gondoskodjunk a betegekről, és tudnunk kell, hogy hogyan gondoskodjunk egymásról. A végén arra is rá kell jönnünk, hogyan gondoskodjunk magunkról. (...) De emberi lényként néha jobb sötétben tapogatózni, mert a sötétben lehet hogy félünk, de reménykedünk is.

Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk a felett, amik lettünk.

Ami az egyik embernek őrület, az a másiknak valóság.