/ Blogok / EZT LÁTNOD KELL / Sötét hazugságok

Sötét hazugságok

Sziasztok!
Régóta szeretnék írni és most rászántam magam.
Remélem sokan olvassátok és véleményeztek majd.
A leírtakból minden kitalálció....
Najó,talán nem is minden.

Egylány3 2016.09.17. - 15:41 1299 látogatás 3 bejegyzés
Új bejegyzés létrehozásához jelentkezz be!

2.fejezet

2016-09-21 18:28:50
A reggel mindig olyan zavaros.
Mert újabb nap,újabb hazugságokkal...na meg persze azért is fájhat a fejem,mert elfeledem a tegnapi hazugságaim.
De ma oda kell figyelnem,hiszen teljes egy hétig össze leszek zárva azokkal a személyekkel akiknek eddig sosem mondtam igazat.
Kora reggel van én viszont már besütöttem a hajam,kiemeltem zöld szemeim és megdúsítottam pilláim aztán vastag ajkaimat hangsúlyoztam ki.
A rózsaszín bőröndömbe már egy hete válogatom a ruháim melyik is lenne megfelelő, de ma reggel újra átturtam a szekrényem.
Feszült vagyok... a tegnapi után is Brandonnal.
De nem mutatom latszatját hiszen én vagyok a szerelmes kis barátnő aki megőrül Brandonért és bármikor hancúrozik vele amikor csak kedve tartja.
Mire sikerül elkészülnöm,sikerül 20 percet is késnem.
De sebaj a tanár türelmes volt velem és aztán felszállhattunk a buszra amiben majd több mint 4órát dekkolunk.
Természetesen Brandon mellett foglaltam hellyet és a barátaimhoz közel akik bele is kezdtek egy film nézesébe.
Brandon mindeddig csöndben ült mellettem,most viszont egy óra elteltével megszólal.
-Mièrt nem hagytad,hogy bemenjek az ablakodon?- kérdezi felém fordulva olyan hangosan hogy csak én halljam.
Jess,Chloe és Carla felé pillantok.
-Muszáj ezt itt megbeszélnünk? - suttogom feszülten.
-Igen Rachel, muszáj! - mondja dühösen.
-Brandon! Nem fogom az egész iskola tudtára adni,hogy miert nem feküdtem még le veled! Jesszusom! - suttogom továbbra is már énis dühösen.
-Sosem jutunk előrébb! Ennek semmi értelme! - vágja rá kicsit hangosabban,erre azonnal felénk kapják pár kivancsi személy.
-Hozok valami inni valót! - mondom es felállok a helyemről majd elindulok a buszon lévő kis hűtőtáskák felé,ahol épp osztogassa a tanár az üdítőket.
Beállok énis a többiekhez és mire sorra kerülök az előttem álló fiú aki persze nem más mint Mael Mcadams rámboritja az üdítőjét.
Jéghideg, én meg fehér felsőben jól mutathatok vizes pólóval.
Egy percre mindkettőnk szava eláll aztán megszólal.
-Basszus! Neharagudj,nem láttalak! - mondja és végig néz rajtam.
-Persze...semmi gond megoldom! - mondom aztán amikor elmellőz elmotyogok egy seggfejt.
-Pont egy ilyent kérek amit rám boritott az előttem lévő srác.- mondom a tanárnak,amikor átnyújtja a fejét csóválva a tanár megfordulok és Maellel találom magam szemben.
-Mit mondtal az előbb?- kerdi tőlem összehuzott szemekkel.
-Hogy olyant kérek mint amit rám boritottál.- válaszolom és kiakarok kerülni de elkapja a karom.
-Engeddj el! - szólok rá,mert teljesen kiraz a hideg ahogy átfogja hatalmas keze az én kis csuklómat.
És mert persze azt sem szeretném ha meglátna valamelyik barátnőm vagy a barátom,de szerencsére pont eltakar minket a wc ajtaja a helyeken ülő diákoktól.
-Én úgy értettem,hogy azt mondtad ... seggfej! - néz a szemembe,egyáltalán hogy lehet valakinek ennyire sötet a szeme?! Viszont egy kis haragot nem látok benne sem dühöt,sokkal inkabb érdeklődést.
-Azt...nem te rád értettem...- hazudom.
-Én átlátok rajtad, tudod lehet,hogy jól tudsz hazudni de én nem vagyok vak.- mondja nyugodtan és félig elmosolyogja magat.
-Nem tudom miről beszélsz,de légyszives engedj el a barátom várja az üdítőjét.- mutatom fel a kezemben lévő üditőt és ekkor elenged.
-Hát persze , egyébként jól áll a vizespóló Csipkerózsika! - mondja és közelebb lép.
-Nehivj igy! - válaszolom és hátat forditok neki,aztán vissza megyek Brandonhoz.
-Veled meg mi történt? - kérdi a pólómra meredve.
-Csak egy kis bénázás...- legyintek és Mael irányába pillantok ahol ott hagytam,de már nyoma sincs.
-Mellesleg....- sunyi mosolyt villant felém,de kicsit sem olyan szexisen mint Mael.
-Fejezd be! - szolok rá.
-Megyek és átöltözöm...- mondom aztán kihúzok egy spagetti pántos felsőt a táskámból és a wc-ben magamra húzom.
Amikor vissza ülök a helyemre Brandon még beprobalkozik párszor a témával de aztan feladja amikor berakom a fülhallgatom és szunditani kezdek.
Mire odaértünk beesteledett és sokan már a szoba kivalasztasa után aludni tértek,mi viszont nem.
Megosztoztunk egy szoban én Chloe,Jess és Carla.
Minden szobaban negyen vannak. A fiúk szobaja egy külön faházba van.
A természetben vagyunk, olyan mint egy tábor.
A szobankban kipakolva és nagyokat nevetve beszélgetünk amikor Chloenek ötlete támadt.
-Átmehetnénk ráijeszteni a fiúkra! - mondja izgatottan.
-Mármint,hogy gondolod? Öltözzünk be medvének? - kérdi kuncogva Jess.
-Nem te hülye, csak adjunk ki ijesztő hangokat! - valaszol Chloe.
-Jobb ötletem van! Tépjünk be!- vág közbe Jess.
Carla és én azonnal egymásra néztünk...vajon,hogy fogunk ebből kimászni...en még életemben nem téptem be.
-Most meg mivan? Azt mondtad tegnap kokóztatok,ma pedig nem árt egy kis fű.- húzza elő Jess a bőrömdjéből a füvescigiket.
-Ööö én allergiás vagyok....- mondja Carla.
-Na nemár! Erre biztos nem! - unszolja Chloe.
Ez történik azzal aki hazudozik.
-Tessék Rachel!- nyújtja át Jess a cigit.
-Tessék Carla!- adja oda neki is.
-Ez pedig a tiéd Chloe! - aztán Chloenak is odaadja.
Majd sajat maganak is előhúz eggyet és aztán mind meggyújtjuk.
Félszemről látom hogy Carla alig szív bele mégis undorodó arcot vág.
Chloe profin megszivja és aztán ki is fújja teljesen lazán.
Jess pedig totál elragadtatva szivja a cigit mintha ez lenne az utolso reménye.
Belekezdek hat énis. A számba veszem a cigi végét és jól megszívom, aztán kifújom a füstöt ami letompit.
Kezdek érezni ahogy ellazit és kitagul a pupillám.
Homályos a látásom és lassabban ejtem a szavakat.
De teljesen nyugodt vagyok. A többiekkel is ez a helyzet kivéve Carlat,akki szédülni kezd.
-Asszem hányni fogok! - motyogja Carla.
-Vigyük ki a levegőre lányok! - szolal meg Jess és tapaszkodunk aztan Carlát kisegitem én és Chloe a teraszra.
A tőlünk nem messze lévő fiúk faházánál égnek a fények ami ide vilagit és jól láthatjuk Carlat.
-Talan kicsit többet szivott a kelleténél...- mondom.
-Vagy talan egyáltalan nem szivott még semmit eddig! - vagja rá Chloe.
-Nem,dehogyis... egy csomószor füvezünk és kokózunk otthon! - hazudom gyorsan kicsit hangosabban a kelleténél. A felénk közeledő fiúk ezt biztosan hallodták,mert egy ismerős hang szólal meg.
-Ezt még te magad sem hiszed Csipkerózsika! - Mael az és a haverjai.
-Mael! - ugrik le a teraszról Jess és szalad közéjek.
Mar csak ez hianyzott.
Semmi kedvem most jópofizni a barataim előtt.
-Mit csináltok ide kinn? - kérdi az egyik srác.
-Csak levegőzünk...- mondja Chloe.
-Jobban vagy Carla? - suttogom a fülébe. Megcsóválja a fejét.
-És vele mi történt? - kérdi Mael Carlara pillantva.
-Csak nagyon álmos.- feleli Jess.
-Miért nem jöttök be egy picit? - folytatja.
Jézusom...
-Igazság szerint sétálni indultunk,körülnézni.- mondja a harmadik srác ha jol emlekszem együtt járunk kémiára valami Cody a neve.
-Éjszaka? - kérdem magam is meglepve.
-Igen,tudod ilyenkor a legizgalmasabb.- valaszolja Mael.
-Gyere velünk! - szol hozzám.
-Sajnalom, Carla elég álmos szoval elmegyünk aludni.- mondom es aztán felállitom Carlat.
-Mi viszont nem vagyunk álmosak! - mondja Jess és ekkor mellé szalad Chloe is, én meg persze cipelhetem magam be az ágyba Carlat. Remek.
-Biztos kihagyod? - kérdi Mael rám pillantva,de Jess már belé is karolt.
-Holt biztos! - mondom határozottan és bemegyek az ajtón aztán ágyba dugom Carlát és énis befekszem a sajátoméba....
Mekkora seggfej ez a Mael.
Azt hiszi eljövünk ide kirandulni és máris beválik nalam is a csajozós duma.
Hamar elnyom az álom és olyan jó itt aludni a természet hangjaira hogy még az sem vert fel az álombol amikor megérkezett Chloe és Jess...csak reggel láttam meg őket hogy teljesen kidőlve alszonak. Frissen ébredtem és kiültem a teraszra meginni egy forró kávét,amikor Carla csatlakozott hozzám.
-Kérsz te is? - mutatom a kávéra,mire bólint.
-Tegnap total kiüttem magam....- mondja.
-Total kiütted magad! - ismetlem meg és közben elé teszem a kávéját.
-Rájöttek,hogy sosem füveztünk vagy kokóztunk?- kérdi feszülten.
-Pontosabban hogy te nem füveztél és kokóztál,de nyugi amennyire ők is betéptek és mulatoztak nem ez az a dolog amire emlékezni fognak a tegnap estéből.- mondom neki nevetve.
-Miért mi történt? - szürtyöli a kávéját és úgy várja hogy elmondjam mintha az év sztorijáról maradt volna le.
-Tegnap este áttjött Mael Mcadams és két haverja aztán elment velek Chloe és Jess sétálni...- mondom lazan.
-Tessék?- döbben le.
-Na igen...- huzom el a szám.
-Szemét kis dögök...Mael annyira jó pasi! Mit meg nem adnék egy éjszakáért vele! - mondja álmodozva.
-Na igen, az maga lenne a mennyország.- nevetek fel jóizűen,mert semmiképp nem feküdnék össze Maellel,jó pasi meg minden de elég durva és ráadásul az összes nőnemű megvolt neki.
-Kivel lenne mennyország ha összefeküdnél vele?- hallom meg dühös hangjat Brandonnak. Ajaj!
-Basszus!- mondom a szemem lehunyva és tudom,hogy Brandon a hátamnál áll mert Carla arcára rafagyott a mosoly amit persze nem a reggeli hűvös levegő okoz.


Köszönöm szépen az eddigi olvasóknak, és kerlek irjatok véleményt,hogy tudjam mit gondoltok erről az egészről érdemes-e folytatnom a történetet! Előre is köszi :-)
Hozzászólások száma: (0)

1.fejezet

2016-09-18 08:17:31
Úgy gondolom,hogy mindenki életében fontos szerepet játszik a fősuli.
Az enyémben is.
Az első évem elég rosszul indult,sajnos nem tudtam,hogy minden csak a kinézetről szól de mára már megtanultam hazudni. Talán kicsit tulzottan is.
Tehát vágjunk is bele a dologba.
Másodéves lettem és még sosem kellett együtt kirándulni a harmadévesekkel.
Most viszont ez az új szabály az igazgató szerint.
Tehát holnap azaz Augusztus.24 - dikén mind együtt megyünk valami bugyuta erdősrészhez,igazából gőzöm sincs mert nem figyeltem oda és egyáltalán nem is érdekelt a dolog, a lényege az volt,hogy velem lehetnek a "barátaim" Carla,Jess és Chloe persze a pasim is eljön Brandon akivel igazából nem tart a kapcsolatunk 2hónapnál tovább.
Viszont erről senkisem tud. Az emberek azt hiszik mi vagyunk a év szerelmes párjai,pedig valójában folyton szünetelünk és titokban megcsaljuk a másikat.
Lássátok elég egy kis hazugság és minden másképp látszik..
Tavaly nyáron elkezdtem blogot vezetni a sok hazugságomról,amit természetesen privátra állitottam be. Itt nyugodtan lehetek őszinte,mert még egy megrögzött hazudozónak is hiányzik az igazság.
Bepötyögöm a multheti hazugságom és aztán a valóságot is mellé.
A telefonom rezegni kezd.
Megforditom az asztalon,hogy lássam kiaz.
Carla.
-Haló! - szólok bele.
-Helló csajszi,ugye tudod,hogy nagyon-dögös-nagyon-izmos-nagyon-szexi pasink is velünk jön holnap? - kérdi izgatottan. Nekem meg fogalmam sincs miről zagyvál.
-Megtudhatnám esetleg a nevét?
-Jaj Rachel....hát a srác akibe mind bele vagyunk zugva Mael Mcadams.- válaszolja.
-Ó... vagyúgy! Micsoda szerencse! - kezdek ujjongani énis.
-Ugye? Remélem áttudunk majd lopózni a fiúk szálláshelyére az éjszaka....- mondja izgatottan.
-Reménykedjünk! - mondom énis.
Na tessék egy újabb hazugság.
Mael Mcadams mindenlánynak bejön,talán még a fiúknak is. Magas,izmos,jóképű,fekete haj,fekete szempár,sok tetkó és nem mellesleg úgy tudni ketrecharcos.
Azaz igazság,hogy jól nézki ,de én piszkosul félek tőle.
Annyi pletyka terjeng róla,hogy ha nincsennek mellettem a barátaim vagy akárki a suliból akkor jól messzire elkerülöm,hogy még csak véletlen se álljak szóba vele. Még egyszer sem beszéltünk.
Viszont ha a barátaim és mindenki más a bugyiját szaggatja érte akkor nekem is ez a dolgom...igazából szólva nem...nekem az a dolgom,hogy hazudjak.
-Ma elmehetnénk négyes randira mint a régi szép időkben.- ajánlja fel Carla. Carla volt az első aki szóba állt velem a három lány közül és ő intezte úgy a dolgokat,hogy Brandon a pasim legyen,tehát sokat lógtunk együtt aztán csatlakozott Jess és Chloe is.
-Na és Chloe és Jess-nek mit mondunk majd? -kérdem.
-Találj ki valami hazugságot, rádbízom! - mondja és egy cuppanást hallok a másik vonalvégén,valószinüleg puszit küldött, Carla folyton igy köszön el.
Rápillantok az órára aztán a blogomra.
És már be is ugrik egy oltári nagy hazugság.
-Tessék? - szól bele Jess a telefonba a második csöngés után.
-Helló Jess,hogy vagy? - vágódok be.
-Á Rachel az...remekül csajszi és te? - feleli.
-Kivan nálad? Mellesleg énis jól vagyok.- mondom.
-Csak Chloe,nem akartok átjönni Carlaval? - kérdi.
-Áh,ne is mond... persze,hogy mennénk,de Carlát és engem eltiltottak egymástól a szüleink,mert rajta kaptak minket kokózni...- adom elő a hazugságom.
-Ja persze,ez szörnyű neaggódj csajszi legközelebb hozzánk gyertek kokózni az anyámnak fogalma sincs hogy a tetőn egy egész kokó gyűjteményem van.- hát mégszép hogy Jess kokózik...mindig is sejtettem,de most biztosra tudom.
-Rendben, holnap találkozunk a suli előtt, legyetek jók,puszilom Chloet is! - motyogom aztán amikor Jess is elköszön gyorsan lerakom a telefont és felöltözöm, egy tűz piros ruhát húzok magamra és a fekete magassarrkum, szőke hosszú hajam szabadjára engedem aztán felviszek egy kis szempillaspirált meg rúzst és aztán irok Brandonnek egy üzit.
Nem tudom épp kivel van vagy mitcsinál,de szükségem van rá Carla előtt és a pasija előtt.
" PERSZE,HOGY RÁÉREK SZÉPSÉGEM 5 PERC ÉS NÁLAD VAGYOK"
Olvasom el az üzenetét és elmosolygom magam.
Nem vagyok szerelmes ezt biztosra állithatom,de valamilyen szinten kötődöm Brandonhoz, talán csak azért mert rá mindig számithatok akkor is ha épp megcsaljuk egymást.
Épp csak megpillanthattam magam a tükörben már hallom is a dudát az ablakom alatt.
A szüleim vacsorazni mentek igy elkerülhetem azt,hogy aggódó kérdésekkel és tekintetekkel bombáznak.
Kilépek az ajtón és odasétálok a Mercédeséhez,megpuszil aztán kinyitja nekem az ajtót.
-Nagyon szép vagy cicám! - néz végig rajtam.
-Köszönöm! - válaszolom és beülök az autóba,megkerüli a kocsit aztán ő is beül és már indulunk is.
-Szóval,hova megyünk? - kérdi rám pillantva.
-Találkozni Carlával és a pasijával.- mondom.
-Oké....tehát csak miattok hivtál meg? - néz újra rám kivancsian.
Hazudj!
-Persze,hogy nem! Látni szerettelek volna és tudni,hogy minden rendben van-e veled...- mondom ki gyorsan.
-Értem, nos minden oké...de van egy kis bökkenő.
Kérdőn nézek rá.
-Hiányzol...azaz hiányzik,hogy együtt legyünk...hiányzik az amikor együtt vagyunk.- feleli.
Talán ha megáll a " hiányzol" -nal akkor még éreztem is volna valamit közbe amit mond. De tudom,hogy a többit mondva csakis arra gondolt,hogy ideje megint megjátszás nélkül csókolóznunk a folyosókon.
-Nekem is hiányzik...- válaszolom érzéstelenül.
Megfogja egyik kezével a balkezem és megszoritja én pedig előre nézek és bámulom az utat amit már annyiszor megjártunk.
Mikor megállunk Carlaék előtt együtt vonul ki a pasijával,egymásba karolva mosolyogva. Talán ők is megjátszák,de akkor is jobb látványt nyújt mint én Brandon oldalan műmosollyal az arcomon.
Beülnek a kocsiba én pedig elkezdek nevetni és mosolyogni mindenen amit mondonak,mert tudom ez a dolgom.
-Szóval Brandon este átlopózol majd Rachelhez a kiránduláson? - kérdi kuncogva Carla.
Egy pillanatra rám néz Brandon aztán a visszapillantóból Carlára.
-Mégszép! - mondja neki.
-Úh, forró éjszakák lesznek azok! - kuncogja újra Carla.
-Na és te nem jössz velünk Chase? - szólalok fel mielőtt bármi mást mondhatnának. Tudom mindenki úgy tudja,hogy már lefeküdtem Brandonnel,de ez nem igaz,sokszor próbáltam de egyszerűen nem megy.
-Ó én nem, nekem itthon kell maradnom apám cégjét átvenni amig ő távol van.- válaszolja Carla pasija.
-Megérkeztünk! - szól Brandon az egyik kedvenc éttermünk előtt beparkolva.
A kaja isteni volt,már csak ezért megérte annyit hazudozni. És most Brandon is elég gyakran hozzam ér az asztal alatt,ami jol esik,főleg amikor semmilyen tapizás nélkül a combomra teszi a kezét.
Sokat beszélünk a holnapi kirandulással kapcsolatban és más egyébről is a suliban történtekről,mint pl hogy Hanna és Stefani lezbikusok, Ian és Logan meleg, Klaire pedig dugott az edzzővel..
Amikor haza vittük Carlát és a pasiját Chaset még felszaladtam Carla szobájába megmondani a hazugságunkat.
-Tehát? - kérdi.
-Azt mondtam eltiltottak minket egymástol a szüleink mert rajta kaptak minket...
-Leszbizni? -vag a szavamba.
-Tejóég! Nem dehogy fhúj! - röhögök fel.
-Bocsi csak túl sok volt eza Stefanis ügy...- neveti el magát ő is.
-Tehat rajta kaptak minket?
-Kokózni.- válaszolom.
-Jézusom...- röhög.
-Na és tudod mit mondott Jess?
-Na mit? - kerdi még mindig röhögve.
-Hogy legközelebb nala kokózzunk,mert egy egész gyűjteménye van a tetőn.- mondom kuncogva.
-Hahah. Nalátod egy hazugság előhoz egy igazságot,többször kellene hazudnod!
-Hidd el teszem én elégszer...na mennem kell Brandon oda lent vár.- mondom és elindulok kifelé.
-Kellemes estét nektek! - kacsint rám aztán küld egy puszit.
Intek neki aztán beszállok az autóba.
-Vigyelek haza? - kérdi Brandon kifordulva Caflaék felhajtójáról.
-Igen légyszives...- válaszolom.
-Rendben.- mondja és nem is szólal meg többször amig oda nem ér a hazunkhoz. A szüleim bizonyára már haza jöttek.
-Nos,akkor majd találkozunk...- mondom neki mire ő visszahúz.
-Bemehetnék? - kérdi.
-Tessék?! A szüleim már rég itthon vannak.
-Úgy értem az ablakon...- felnéz az ablakomra és bár tudom hogy nem ez volt az első eset,hogy felmaszott de most nincs kedvem probalkozni lefeküdni vele.
-Inkább ne...elég fáradt vagyok és ...
-Rendben értem...mindig ugyanaz a nóta.- húzódik el tőlem dühösen.
-Most mit vagy úgy oda? Teljes két honapig kiszórakozhattad magad,azzal feküdhettél le akivel akartál...- rivallok rá.
-De én veled akarok! - böki ki.
Egy pillanatra elhallgatok... csak nézünk egymasra és tudom,hogy nekem kell lépnem.
-Köszönöm,hogy eljöttél...jóéjt! - mondom rá sem pillantva aztán kiszállok az autóból és besétálok a házba,egyenesen fel a szobámba és hanyat döntöm magam az ágyon.
Bárcsak normális életem lehetne,ahol őszintén kimondhatnék bármit...
Hozzászólások száma: (0)

Epilógus

2016-09-17 15:52:19
A nevem Rachel Montgomery.
18éves vagyok és megrögzött hazudozó.
Itt minden a látszatról szól.
Tehát alap dolognak számit a tökéletes megjelenés.
Fontos hogy menő légy,különben nem állnak szóba veled.
De valójában senkisem ismeri a másikat milyen is igazán.
Lehetünk akár szerelmesek is egymásba,de gőzünk sincs ki is a párunk.
Lehetünk öribarik viszont egyikünk sem korekt a másikkal szemben.
Lehetünk akár ellenségek is,pedig valójában két igazán nagylelkű barát mindkettőnk.
Minden csak nézőpontkérdése...
És persze az,hogy mennyire tudunk hazudni a másik embernek.
Nekem tökéletesen megy...
Átlagos lány vagyok átlagos élettel,mégis mindenki úgy tudja különleges vagyok.
Csak egy jó hazugság kell és mindenki másképp lát majd...
Így lett az én életem is maga a sötét hazugság.
Hozzászólások száma: (0)