a lány.

életem élményei minden téren

corny0502 2010.02.20. - 20:18 2091 látogatás 2 bejegyzés

a jelen.

2010-02-20 21:28:15

most vagyok 4 hónapos terhes. Tomi azóta megkérte a kezemet, és igent mondtam. még ugyan várnunk kell az esküvővel, de hihetetlenül érzem magam. olyan boldogok vagyunk és Tomi szülei is örülnek a jövendő unokának. mivel még nem tudjuk, hogy fiú lesz e vagy lány, így jó pár lehetőségünk van a neveket illetően. ha fiú lesz akkor vagy Dávid lesz vagy Szabolcs, ha lány akkor vagy Mária vagy Krisztina vagy Gitta,(mert én is Brigitta vagyok). még meglátjuk. a hozzászólásokba szívesen hallgatom a véleményeket a névvel kapcsolatban. amúgy tegnap voltam orvosnál és azt mondta hogy nagyon egészséges a kicsi és ne aggódjak, de nagyon vigyázzak magamra az előző csöppség miatt. várhatóan nyári gyerek lesz. az iskolát magántanulóként folytatom tovább, barátnőm nagyon szomorú, de amikor csak teheti mindig nálunk van. az osztálytársaim imádnivalóak, a srácok is és a csajok is. szinte minden nap jön valaki meglátogatni, és nem lenézőek, hanem igazi jó barátok. sokat segítenek az iskolával is. Tomival már azon gondolkozunk, hogy mivel ő már 19 ezért ha megszületik a pici akkor szüleimhez közel bérlünk egy lakást, és oda költözünk. ő most levelezőn van a Corvinuson és közben dolgozik. nagyon édes és nagyon szeretem. már várom a picit, és alig bírom ki ezt az 5 hónapot. ő pedig alig várja ki a saját lakást és házasságot. hihetetlen, hogy kifogtam magamnak ezt a srácot. annyira boldogok vagyunk, és egyszerűen olyan hihetetlen. 


Hozzászólások száma: (1)

a múlt.

2010-02-20 20:27:24

sziasztok. 15 éves vagyok, és 2 éve vagyok együtt a párommal. nagyon-nagyon sok mindenen mentünk keresztül, és ő még mindig mellettem áll, és szeret, és én ezért nagyon hálás vagyok neki. a történetnek már az eleje is elég bonyolultul kezdődött. 13 éves voltam amikor megismertem. ő akkor volt majdnem 17. a szüleimnek rögtön elmondtam, hogy mi van. ők azt mondták rendben, de vigyázzak magamra. párszor randiztunk és jól elvoltunk. így ment ez kb 1-1,5 hónapig mire megtörtént végre az első csók. nagyon romantikus volt és akkor már mindketten tudtuk, hogy ez nem csak egy futó kaland lesz. szinte minden időnket egymással töltöttük, és igazán felhőtlen volt a kapcsolatunk. szerencsém van, hiszen a szüleim is mellettünk állnak, mert látják, hogy boldogok vagyunk. nemsokára rá lefeküdtünk egymással. egyszerűen hihetetlen gyengéd volt és soha nem felejtem el. persze vigyáztunk és használtunk óvszert én meg fogamzásgátlót szedtem. utána már rendszeres nemi életet éltünk de csak fokozott védelem mellett. így ment ez kb. fél évig. semmi gond nem volt és aztán, egy nap felmentem hozzá. akkor én már 14 voltam ő 18. nem tudtuk türtőztetni magunkat és mivel senki nem volt otthon, szeretkeztünk, csakhogy én akkor már 1 hónapja nem szedtem fogamzásgátlót, ugyanis rettenes tüneteim voltak tőle, és csak vszert használtunk, aztán megtörtént a baj. elszakadt vagy megrepedt, már nem is emlékszem a lényeg, hogy rákövetkező hónapban nem menstruáltam. senkinek nem mondtam meg, csak a legjobb barátnőmnek, akivel elmentünk egy terhességi tesztért ami pozitív lett. nem tudtam hogy mondjam el Tominak. aggódtam ugyan, de az a hihetetlen boldogság ami eltöltött, az egy mennyei érzés volt. a barátnőmmel folyton csak a piciről tudtunk beszélni. csakhogy aztán elkezdődtek a reggeli rosszullétek, ígyhát muszály volt elmondanom Tominak. ő állt és várt. nem szólt. aztán a szemébe néztem, látta rajtam a félelmet. odahajolt hozzám, és én azt hittem, hogy bántani fog, vagy ilyesmi, ami egyébként egyáltalán nem jellemző rá, olyan mint egy bárány. szóval odalépett hozzám, és felkapott elkezdtünk forogni, és hihetetlen boldogok voltunk. egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy egy 18 éves fiú, aki előtt ott áll az egész fiatal kor, képes lenne mindent feladni értem és a piciért. de így volt. és mi csak pörögtünk, és nevettünk. felhőtlenül boldogok voltunk. mivel úgy volt megbeszélve szüleimmel, hogy Tominál alszom, az éjszaka folyamán kitaláltuk, hogy hogyan adjuk be a szüleimnek. a másik felében pedig csakis a piciről beszéltünk és annyira boldogok voltunk. eljött a reggel, és elmentünk a szüleimhez. azóta is azt hiszem, hogy ők sejtették mi lehet, mert egyfajta furcsa csillogás volt a szemükben, pedig még azt sem tudták, hogy mi történt. szüleim akkor már tudták, hogy aktív nemi életet élünk Tomival, és mindig megbíztak bennem. bementünk, és megkértük őket, hogy üljenek le. aztán csak úgy kinyögtem, hogy terhes vagyok. Tomi még csak meg sem várta, hogy bármit is szóljanak, rögtön elkezdett bezsélni arról, hogy nem fogjuk elvetetni a babát, mert ez a mi gyerekünk. és nem érdekli ha foggal-körömmel is, de harcolni fog a gyerekéért. nagyon meghatódtam. aztán azt mondta, hogyha a szüleim egyszer is kimerik ejteni a szájukon az abortusz szót, azonnal magához költöztet. annyira el volt a beszédével, hogy nem vette észre, amit én már rég láttam szüleimen. sírtak, de nem csalódottságból, hanem örömből. édesanyám felállt és megölelt. édesapám pedig elmondta Tominak, hogy milyen büszke rá, hogy ilyen fiatalon ilyen felelősséget vállal miközben mások már rég elmentek volna tőlem. és akkor kezdődött az igazi életem. boldogok voltunk, és kb 3 hónapos lehettem amikor Tomival elmentünk egy hétvégére egy fürdőbe, hogy ünnepeljünk, mert azóta sem volt lehetőségünk. én csupa pihentető dolgokat csináltam, fürdőzés, masszás és minden ami kell. egyik éjszaka ki kellett mennem a fürdőbe, és Tomi olyan szépen aludt, hogy nem kapcsoltam fel a villanyt, nehogy felébredjen. kimentem wc-re és mikor visszafele mentem megbotlottam és elestem. egy hatalmas szúró érzést éreztem a hasamban, és felkiáltottam. Tomi azonnal felébredt, és amikor meglátta, hogy a földön fekszek, könnyben és vérben ázva, nagyon megijedt. beszállítottak a kórházba és az orvos megmondta amit én már akkor tudtam, a baba elment az esésnél. utána a családunk olyan volt mintha atombomba robant volna. csendes, kietlen és romos. az utána következő hetek és hónapok szörnyű nehezek voltak. egy ideig azt hittem, hogy Tomi és én is szétmegyünk. de aztán szüleim egy ebédre meghívták Tomit. édesapám étkezés után elhívta Tomit egy sörre. amíg ők elvoltak én édesanyám vállán sírtam ki magam. elmondtam minden fájdalmamat a babával és Tomival kapcsolatban. ő azt mondta, hogy Tomi szeret és ha ezt az időszakot kibírjuk, akkor csak jobb lesz, és gondoljak bele, hogy amilyen nehéz nekem, olyan nehéz neki is. hiszen az ő gyermeke is volt. mikor édesapámék visszajöttek már sokkal jobban voltam, és azóta sem tudott apuám mit mondott Tominak, de teljesen megváltozott. kissé vidámabb volt és én is. végre újra elkezdtünk egymással törődni, de azóta nem feküdtünk le egymással, és ez legalább 2-3 hónap volt, de ő is türelmesen várt és én is. aztán egy este vágytunk egymásra annyi idő után. persze akkor mégjobban odafigyeltünk mindenre. de mikor befejeztük a szeretkezést, nem tehettem róla, elkezdtem sírni. ráhajtottam fejem Tomi mellkasára, és ő csak simogatott és csitítgatott. nagyon kedves és gyengéd volt. utána már újra nemi életet éltünk, és a sírás sem jött rám folyton, kezdtem megemészteni a dolgot, habár ebben sok szerepe volt édesanyámnak, és a legjobb barátnőmnek. már majdnem 15 voltam amikor Tominál voltunk. akkoriban már úgy szexeltünk, hogy aktus közben húztuk fel az óvszert, és én akkor már nem szedtem tablettát, mert meghíztam tőle. mikor egymás mellett feküdtünk, egyszer csak átvillant az agyamon, hogy terhes vagyok, de gondoltam nem lehetek az, mert vigyáztunk. többet nem is gondoltam rá. legközelebb akkor jutott eszembe amikor először hánytam. elentem egyedül a patikába és vettem egy tesztet. ismét pozitív lett. senkinek nem mondtam el még barátnőmnek sem. egyik este beszélgettem Tomival, hogy mit szólna hozzá ha újra terhes lennék. azt mondta, hogy hihetetlen boldog lenne ezért az áldásért. megkérdezte miért vagyok rá kiváncsi és elmondtam neki. nagyon boldgok voltunk és még aznap elmondtam szüleimnek is.   


Hozzászólások száma: (1)