versekmindenkinek

Versek bárkinek, akinek iránypont kell a mindennapokhoz, lelki bajokhoz és párkapcsolatokhoz!

michiyo1 2014.06.25. - 21:59 81427 látogatás 65 bejegyzés

Áprily Lajos: Októberi séta

2015-10-15 23:29:24

 Áprily Lajos a 20. század első felének legkiemelkedőbb erdélyi-magyar költője. 


A versében az ősz nem egyszerűen pusztulás, de szépség is egyben, ami finom átmenetként jelenik meg a nyár és a tél között - így mindkettő sajátosságából magában hordoz valamit. A pusztuló, passzív természetben még az élőlények, a mozgások is lelassulnak, elsorvadnak. 


Az elmúlás és halál gondolatába a szemlélődő költő belenyugszik, szinte gyönyörködve nézi, hiszen így tud benne örömet lelni - ha már változtatni nem tud az idő múlásán. 



Hozzászólások száma: (0)

Ady Endre: Este a Bois-ban

2015-10-11 11:49:12

Adynak ebben a költeményében többrétegű mondanivalója is lehet. Talán a legfontosabb az egyén számkivetettsége, magánya, amit akkor is érez, amikor emberek veszik körbe (hiszen távolról hallja a "lármát"). A lírai én az este forgatagában egy pillanatra elgondolkodik az elmúláson, a hátrahagyott ifjúságon és keresné a megfelelő utat, ami elvezeti őt a "Csoda-világba, végtelenbe".


A költő Párizsban végre megtalálta azt a szellemi-kulturális virágzást, amire vágyott. A nyüzsgő, modern Nyugat innentől vált az ideáljává, ami megalapozta Ady újító költészetét.  



Hozzászólások száma: (0)

Juhász Gyula: Nyár

2015-07-24 10:28:10

 Juhász Gyula a 20. század elejének egyik meghatározó költője, akinek költészetében kiteljesedett a magyar impresszionizmus, mely a benyomásokra, hangulatokra épül. 


Juhász Gyula nagy szerelme Anna volt, aki egész életében a múzsája maradt - bár kapcsolatuk a valóságban plátói, beteljesületlen maradt. E verse látszólag a tájat írja le, a kedves alakja azonban időről időre visszatér benne: az évszak és Anna összefonódik. A boldog nyár és a közeledő ősz (a boldogság megszakadása) egyben a költő és múzsája kapcsolatát írja le. 


 



Hozzászólások száma: (0)

Balassi Bálint: Adj már csendességet!

2015-07-08 16:08:42

 Balassi a magyar irodalom első klasszikusa, aki a 16. században alkotott. A reneszánsz stílus sajátos magyar változatát hozta létre művészetében. 


E versében a világból végképp kiábrándult költő szólal meg, aki (a korban általános módon) Istenhez könyörög a lelki békéjéért. A vallásosság azonban Balassira jellemzően csak keretként szolgál saját siralmainak kifejezéséhez. Nehézkes szövege ellenére a vers ritmikája és szenvedélyessége igazi értéket jelent. 



Hozzászólások száma: (0)

Csorba Győző: Nyáréjszaka

2015-06-16 21:48:58

A 20. században alkotott Csorba Győző, akinek alábbi verse elmélkedéssel vegyíti a tájleírást egy nyári éjjelről. 



Hozzászólások száma: (0)

Weöres Sándor: Vers Illés Árpád képéhez

2015-06-15 02:08:42

Weöres Sándor a 20. század közepének nagy költője volt, aki főleg nyelvi játékaival vonta magára a figyelmet. Ismert volt Illés Árpád festőművészhez fűződő barátsága, akivel kölcsönösen hatottak egymás művészetére. A következő verset Weöres barátja kiállításához írt (több hasonló művel együtt). Mellette a kép is látható. Érdekes megfigyelni, ahogy a két műalkotás kiegészíti egymást.  



 


 

Hozzászólások száma: (0)

Somos Béla: Melyikünk hűtlen?

2015-06-10 21:15:12

Petőfi Sándor: Fejemben éj van...

2015-06-10 20:26:50

 Petőfi 1846 tavaszán költői-erkölcsi válságba jutott. Nem talált olyan ihletforrást, amivel a leginkább ki tudta volna bontakoztatni a benne dúló érzelmeket. Ezenkívül csalódások érték szakmai és magánéleti téren is. Ez a belső meghasonlottság eredményezte a Felhők ciklusának hívott verseit. Az egyik legkifejezőbb ezek közül ez a verse:



Hozzászólások száma: (0)

Szabó Lőrinc: Szerelmes június

2015-06-09 20:03:02

Szabó Lőrinc a 20. század első felében alkotott, költészetének egyik legfontosabb jellemzője az egyszerű szóhasználat - ami viszont bonyolult mondanivalót takar. 


E versében is egyzserű dologból indul ki: a szép júniusi időben sok nő sétál az utcán. Ő róluk asszociál a Nőre, aki az életben mindenhol ott van. 



Hozzászólások száma: (0)

Karinthy Frigyes: Előszó

2015-05-27 01:26:53

Bár Karinthy Frigyest nem a versei miatt szokták emlegetni, érdemes elolvasni a költményeit, hiszen filozofikus tartalmuk mellett esztétikailag is kiemelkedőek. 


A vers tételmondata: Nem mondhatom el senkinek, /Elmondom hát mindenkinek.  Ezzel talán azt akarja Karinthy kifejezni, hogy szeretné megosztani másokkal a saját gondolatait, lényét, amit azonban senki sem ért meg - ezért újra meg újra próbálkozik, amíg el nem jut valakihez mondanivalója. Emellett az emberi élet csodája, az egyén megismételhetetlensége is megjelenik a műben.



Hozzászólások száma: (0)

  <<  1 2 3 4 ... 7  >>