versekmindenkinek

Versek bárkinek, akinek iránypont kell a mindennapokhoz, lelki bajokhoz és párkapcsolatokhoz!

michiyo1 2014.06.25. - 21:59 81444 látogatás 4 bejegyzés

Reményik Sándor: A menekülő

2014-11-25 21:18:58

 Reményik a két vilgáháború közötti erdélyi költészet legkiemelkedőbb képviselője, aki első alkotói korszakában népies vonalat képviselt. Ekkor született az alábbi költeménye is. 


A mű az elköszönő vers. A vershelyzetben a cím alapján a menekülés van, ami valószínűleg kényszeres. A költő nosztalgikusan veszi számba azokat a dolgokat, amik kedvesek neki. Mint ahogy már az első versszakban is kiejelenti: az egész szeretett világot szeretné vinni. Azonban a vers végén a költő is belátja a nyilvánvalót, hogy ez egy lehetetlen vágy. A lemondó hangnem miatt elégikus lesz a zárás. 



Hozzászólások száma: (0)

Kosztolányi Dezső: Vörös hervadás

2014-11-23 12:46:14

 Kosztolányi munkásságában nagy szerepet kapott az elmúlás és halál kérdése, illetve a boldogság kutatása. Műveiben mesteri módon alkalmazza a szavak erejét és a különféle költői képek, szimbólumok alkalmazását, melyekkel játékosan tudta közvetíteni mondanivalóját. 


A Vörös hervadás című verse sokban hasonlít az Őszi reggeli című költeményéhez: hasonló a természeti kép alkalmazása, illetve a képből való elmélkedés levezetése. Kosztolányi az őszi természetet látva - ahol minden vörösbe öltözködik - gondolkodik el az emberi életen. Ellentétben áll az őszi pompa és az utána várható, halált jelképező tél. 



Hozzászólások száma: (0)

Juhász Gyula: November

2014-11-22 22:51:44

A 20. század elejének egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon Juhász Gyulát, aki a Nyugat nevű folyóirat egyik munkatársa volt. Költőtársai szerint is nagy költő volt, aki azonban vidékre volt száműzve és súlyos depressziója rendszeresen ki-kiújult. Ennek ellenére művei színvonala ugyanazon a magas szinten íródtak élete végéig, amikor végül öngyilkos lett. 


Ez a verse az ősz utolsó hónapjáról szól, novemberről. Maga a vers középpontjában az elmúlás, az ifjúság elvesztése áll. A költő e szerint a fiatalkorát nem hiányolta eddig, hiszen csak szinte csak szomorú élményei maradtak meg belőle. A november, az ősz viszont ráébreszti, hogy tényleg vége van az ifjúkorában, hogy nem lehet visszahozni. A költő mintha csak most érezte meg a valódi veszteségét. 


 



Hozzászólások száma: (0)

Nagy László: Krizantém

2014-11-09 15:45:32

Utólag is emlékül következik ez a vers halottak napjára. 


Nagy László a 20. század 2. felében alkotott. Terjedelmes életművének legelső korszakában a népi a motívumok, az ember és természet világa volt meghatározó műveiben. Ez a vers is ebből az időszakból származik. 



A krizantém az ősszel összekapcsolódva a halál motívumaként jelenik meg a versben, a tél előfutára lesz. 

 



 


 


 

Hozzászólások száma: (0)