/ A Te történeted / Kamaszkor
  2014-03-31
Közzétéve

Kamaszkor

Emlékeimbe felidézem azt a régi kort, Mikor még nyári fürdésre is használtam a port. Eszembe jut miként rúgtam a labdába nagyot És féltem, hogy tán rossz szemmel néznek rám a nagyok... A vers a KamaszPanasz Írópályázatára íródott. Ha tetszik az írás, like-old a bejegyzés alján, hogy március végén a szerinted legjobb mű szerzője nyerhesse meg a közönségdíjat!

 

Kamaszkor

 

Emlékeimbe felidézem azt a régi kort,

Mikor még nyári fürdésre is használtam a port.

Eszembe jut miként rúgtam a labdába nagyot

És féltem, hogy tán rossz szemmel néznek rám a nagyok.

 

Vidámság, móka és kacagás volt minden napom,

Nem volt kötelesség, se otthoni feladatok.

Mégis vágytam, hogy idősebb legyek pont úgy, mint most,

De már tudom, hogy a kamasz lét sok bajt ide vonz.

 

Már nincs bennem boldogság, sem játékos kedv többé

Csak a szürke hétköznapok tartanak örökké…

Órák hosszt bezárva kell lennem az iskolában,

Hazamegyek, nincs erőm, felmegyek a szobámba.

 

Kedvem szerint nem bújhatok rögtön be az ágyba,

Mert vár reám a tanulás és a házik árja.

Nagy nehezen megcsinálom, megszenvedek vele,

Mire végzek azt sem tudom, mi az anyám neve.

 

Ez a napi rutin mindig ismétli önmagát,

Megsemmisít engem, mint Anglia az Armadát.

Rekreációmra csak két napom van hétvégén,

De a fáradtságtól csak némán nézem a tévém.

 

Csak a család és a barátok dobnak fel kicsit,

Főleg mikor ünnepekkor mindenki bort iszik.

Akkor elszabadulnak a rejtett indulatok,

Viccek szállnak, emberek dőlnek, de én hallgatok.

 

Kipiroslott arccal álomvilágba merülök,

És én attól a látványtól rögtön felderülök.

Látom Őt, ragyogó mosollyal édes arcán,

Csillogó szemeivel és tetkóval a karján.

 

Az én becenevem van neki odavarrva,

És az, hogy mindig szeretni fog engem a balga….

A meseszép képzeletemből húgom rángat ki,

Vége van a bulinak és irány lefeküdni.

 

A ’jó éjt’ kívánságnál még összegyűl a család,

Még előjön ő is, az én kedves jó nagymamám.

Pár utolsó jókívánságot el is rebegnek,

Ilyenkor döbbenek csak rá, mennyire szeretnek.

 

Én is szeretem őket és ez nem fog változni,

Még akkor sem, ha pokolban fogok elkárhozni.

A kamaszkor szívás és ezt tudjuk is mi nagyon jól,

De a család az összes rosszban a legnagyobb jó.

(Tiba Nikolett)

Forgasd a tollad, írd ki magadból! Ez a Te oldalad! Küldd el nekünk írásodat, és szerkesztőink rövid átfutás után megjelentetik írásod! Miért is jó ez neked? Megoszthatod a világgal, barátokkal, ismerősökkel és másokkal gondolataidat és véleményedet a világról, egészségről, egészséges életről. Te hogyan képzeled el az életedet? Te hogyan tudnál segíteni másokon, hogy jobban és egészségesebben érezzék magukat a bőrükben? Most rajtad a sor! Ragadj billentyűzetet és gépelj!