/ A Te történeted / Miért pont Ő?
  2014-03-20
Közzétéve

Miért pont Ő?

Egy nap felébredtél, S egyszer csak rádöbbentél, Nincs, már más kit szerethetsz, Mert Ő lett a végzeted... A vers a KamaszPanasz Írópályázatára íródott. Ha tetszik az írás, like-old a bejegyzés alján, hogy március végén a szerinted legjobb mű szerzője nyerhesse meg a közönségdíjat!

 

Miért pont Ő?

 

 

Egy nap felébredtél,
S egyszer csak rádöbbentél,
Nincs, már más kit szerethetsz,
Mert Ő lett a végzeted.

 

Szíved összeszorul,
Mert újra láthatod,
Talán tekintetetek összefut,
Talán csak szíveden áthatol.

 

Beszéljek vele? Vagy hagyjam szó nélkül?
Fejedben kérdések ezre zakatol,
Mindenki látja, a szerelem arcodra kiül,
Te még mindig magadban tanakodsz.

 

Mire döntéshez jutottál,
Egy esélyt már elszalasztottál,
Ő elment, ma már nem látod,
Búsan, szomorúan veheted a kabátod.

 

Hazafelé az úton egy követ rugdosol,
Majd újra s újra átgondolod a napod.
Rájössz hol, miként hibáztál,
A holnap tán jobb lesz, mint amint várnál.

 

Otthon, a szobádba zárkózol,
S szavad is eláll a sírástól,
Könnyeid patakokban hullnak,
A szomorú percek, nagyon lassan múlnak.

 

Minden erőd összeszedve,
Könnyeidet letörölve,
Arcod párnádra rakod,

S így várod az újabb napot.

 

Ma minden jó lesz, nem szúrod el,
Vállakat hátra, fejet fel.
Büszkeség önt el, mert voltál már gyáva,
Erősnek kell lenned, nem léphetsz már hátra.

 

Jobb, bal, lábaid egymás után emeled,
Elfelejted a helyes sorrendet, ha közeledben lelheted,
Azt a bizonyos személyt, kiért élsz,
Azt, ki mellett semmitől sem félsz.

Köszönsz neki, majd várod válaszát,
Megszólalt, s neked tátva szád,

Epedezve várod minden szavát,
Elvarázsolódva bámulod Őtmagát.

 

Beszélgettek, ez jó jel,
Hát emeld fejed magasra fel,
Délután találkoztok, te már alig várod,
Az érte ejtett könnyeket soha meg nem bánod.

 

Alig bírtad kivárni, de eljött hát,
Az utca köve koptatja cipőd talpát.
Sietsz, rohansz, alig várod már,
Elképzeled, hogy az a fiú tárt karokkal vár.

 

Lépteidet felgyorsítod,
Lélegzeted lelassítod,

Megláttad Őt, most mit tehetsz,
Oda mész hozzá, s máris mehetsz?

 

Nem. Légy optimista,
Ne gondolj a bánatra,
Ott áll előtted,
S most nem néz el fölötted.

 

Lassan kezedért nyúl,
Minden vonása kisimul,
Látod szemében a csillogást,
Mit kicsi szíved annyira várt.

 

Most már minden szép és minden jó,
Gyomrodban milliónyi pillangó,
Boldogok vagytok kettecskén,
Valahol messze, a világ peremén.

 

Ahol az égen sok száz a madár,
Vörös az ég alja.

Elfelejtesz mindent, mi lelkedet marta,
S igazi valód tengerét felkavarta.

(Szijártó Rebeka)

Forgasd a tollad, írd ki magadból! Ez a Te oldalad! Küldd el nekünk írásodat, és szerkesztőink rövid átfutás után megjelentetik írásod! Miért is jó ez neked? Megoszthatod a világgal, barátokkal, ismerősökkel és másokkal gondolataidat és véleményedet a világról, egészségről, egészséges életről. Te hogyan képzeled el az életedet? Te hogyan tudnál segíteni másokon, hogy jobban és egészségesebben érezzék magukat a bőrükben? Most rajtad a sor! Ragadj billentyűzetet és gépelj!