/ A Te történeted / Ne félj, a kölyök csak kamasz!
  2014-03-17
Közzétéve

Ne félj, a kölyök csak kamasz!

A mai világban a fiatalok élete különösen fontos téma... A novella a KamaszPanasz Írópályázatára íródott. Ha tetszik az írás, like-old a bejegyzés alján, hogy március végén a szerinted legjobb mű szerzője nyerhesse meg a közönségdíjat!

 

Ne félj, a kölyök csak kamasz!

 

 

A mai világban a fiatalok élete különösen fontos téma! Sajnos a 12 évnél idősebb emberek nagy része már nem tudja kellőképpen odatenni magát a kötelességei mellé. Legalább is az én így látom.

Sok tininek a legfontosabb a szabadsága. Az a baj, hogy ezeknek a fiataloknak nem adatik meg az az ösztönzés, ami késztetné őket, hogy megcsinálják azt, amit elvárnak tőlük. Tulajdonképpen azért szeretnénk kikapcsolódni, kicsit pihenni, és élvezni a semmittevést, mert a hétköznapokon nagy a nyomás rajtuk és megpróbáltatások érik őket, nem tudnak megállni, és egy percet lazítani. Én azt látom, hogy a pihenéssel töltött idő nem adatik meg kellőképpen. Nem tudják beosztani a mai fiatalok megfelelően az idejüket, mert annyi mindent szeretnének egyszerre megcsinálni, hogy nem is tudják, melyiket csinálják.

Sok probléma van a szülő-gyerek kapcsolatokban is. A kamaszkor a fiatalok legnehezebb időszaka, és a szüleiknek is. Nehezen kezelik a fiatalok konfliktusokat, és kissé feszült lesz a hangulat, amikor a gyerek elkéredzkedik otthonról. A szülő nehezen engedi el, mert tudja, hogy a csemetéjének a kötelességeit kell teljesítenie elsőször, és nagyon féltik, hogy rossz társaságba keveredik, züllött alakokkal ismerkedik meg, akik aztán elviszik rossz irányba szemük fényét. Persze a gyerek sosem érti, hogy miért nem engedik el, mert azt gondolja, ha elengednék a szülők, akkor szeretnék igazán. És ha épp nem engedik el, akkor azt gondolja, hogy haragszanak rá, és nem szeretik. Ilyenkor még az is előfordul,hogy a fiatalok indulatosak lesznek, és megsértődnek. De persze ez nem jár semmilyen következménnyel, általában ezeket az indulatokat a gyerek tudja kezelni. A szülők elvárják a porontyuktól, hogy a maximumot nyújtsák minden téren,főleg az iskolában, és hogy maradjon az ő szeretnivaló kicsi gyerekük.

Borzasztó nehezen fogadják el, hogy a fiatal előtt a világ kinyílt, a kortársak társaságára vágyik, sőt égő, ha szülővel együtt látják a gimist pl. vásárolni, kicikizik a világból.

A kamaszokra háruló újabb és újabb kötelesség nagyon kimerítő néha. A diákra sok bizalmas feladat hárul, amit jobb megcsinálni, mint elfeledni! Vagy, olykor nem képesek teljesíteni, mert éppen egy másik kötelességet teljesítenek. A kamaszok élete sok nehézséggel és döntéssel jár! És még kicsin azt akartuk, bárcsak nagyobbak lehetnénk és csinálhatnánk, amihez kedvünk szottyan. Sok döntést kell meghoznunk. Például én már jártam úgy, hogy el tudtam volna menni osztálykirándulásra, de egy nagyon fontos versenyemen is ott szerettem volna lenni,(versenyszerűen vívok) nos, lehet, hogy furán hangzik, de én a versenyt éreztem fontosabbnak, mert hiszen az edzőtársaimat ki tudja meddig láthattam volna még, az osztályomat meg még hányszor láttam! Szerencsémre, hála Istennek a verseny jól sikerült és úgy gondolom, hogy jól választottam.

A fiataloknak folyamatosan dönteniük kell, teljesen váratlan helyzetekben. Jobb előre rákérdezni dolgokra, hogy biztosra menjen, mint hogy későn, tétován kapkodjunk a levegőért! Énnekem már mindkettőben volt részem.

Előfordulhat az is, hogy a gyerek élete sínen van, és nagy ívben kikerüli ezeket az eseteket, de akkor a diák önbecsülése az egekbe is szállhat. Én ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy alaposan gondoljuk át, hogy mennyire vagyunk elégedettek magunkkal, mielőtt elénk áll az élet és ad egy pofont, mi meg fordulunk 3600-ban. Mindig tudnunk kell, mikor vagyunk tuskók, öntelt alakok. Inkább legyünk szerények és önmegtartóztatók, mintsem olyanok, akinek csak érdekbarátai vannak.

Fontos szerepet játszik a fiatalok életében a személyes környezete. Az ifjak személyiségéről a legtöbbet elárul a temperamentuma, és hogy kivel barátkoznak. Nagyon meglátszik valakin, ha sajnos nincs barátja. Az ilyen gyerekekkel nagyon sokat kell foglalkozni, és megpróbálni beszélgetni, együtt érezni velük, segíteni rajtuk.

Viszont hamar kiderül, ha valakik okosak, szerények, becsületesek, illetve lelkiismeretesek. Tehát akik még a normális kamaszok közé tartoznak, akik nem tesznek többségben semmi rosszat. Az idei tanévben kezdtem a gimnázium első osztályát, és egy röpke hónap alatt már mindenkiről tudtam, milyen. Volt, aki rém okosnak tüntette fel magát, de már az első számonkérések után nyilvánvalóvá vált, hogy az arca nagyobb, mint a sütnivalója.

Kedves olvasóm, a kamaszok élete nem könnyű. Sajnos vannak olyan kamaszok is, akik fiatalon, életük legnehezebb éveit töltik be. Magukra vannak utalva, nem segít senki és közben nem tudja, hogy hogyan tovább. Próbálj előre haladni, és ne vágd magad alatt a fát! Próbáld meg elkerülni a zűrös dolgokat és embereket, mert különben nem biztos, hogy ki tudsz kerülni ebből a helyzetből, csak továbbvinni ezt az esetet. Nem kell mindent feltétlenül kipróbálni! Ha elbuktál, tápászkodj fel, hogy tovább és tovább tudj menni a felnőtté válás létráján! A kamaszok, úgy ahogy a kisebbek is, a szabadságot a felnőtté válásban látják. Arra vágynak, bárcsak kikerülnének az iskolából és bárcsak szabadok lennének! Nos, én a kamaszok világát így látom.

De ne félj! Ahogy annyi minden az életben,ez az időszak is csak átmeneti. Lesznek még sokkal nagyobb gondjaid az életben. Lesz ez még így se!:)

Lukács János

Forgasd a tollad, írd ki magadból! Ez a Te oldalad! Küldd el nekünk írásodat, és szerkesztőink rövid átfutás után megjelentetik írásod! Miért is jó ez neked? Megoszthatod a világgal, barátokkal, ismerősökkel és másokkal gondolataidat és véleményedet a világról, egészségről, egészséges életről. Te hogyan képzeled el az életedet? Te hogyan tudnál segíteni másokon, hogy jobban és egészségesebben érezzék magukat a bőrükben? Most rajtad a sor! Ragadj billentyűzetet és gépelj!