/ A Te történeted / Azt hiszem, nincs tovább
  2011-05-24
Közzétéve

Azt hiszem, nincs tovább

Azt hiszem, terhes vagyok. 18 évesen. Egy olyan embertől, akit még csak nem is fog érdekelni, ha elmondom neki. És mit fogok csinálni, ha a tesztem pozitív lesz? Abortusz. Vagy inkább öngyilkosság...

Felelőtlenség. Azt hiszem, itt van vége mindennek. Idén leszek 18 éves. Általában egy vigyorgós, türelmes, pörgős lány vagyok, szeretek szervezkedni, osztályprogramokban részt venni, közösségben lenni. A családomban nincsenek problémák, őszinte vagyok a szüleimmel. Soha egy szál cigit sem szívtam el, és nem részegedek le minden hétvégén. Vannak barátaim, akikkel mindent meg tudok beszélni.

Kicsit fiús a stílusom, nem mondanám, hogy úgyis nézek ki, de alkatilag elég telt vagyok. Kapcsolatilag ingadozok. A tavalyi tanév elején elkezdtem komolyabban belemerülni a netes társkeresésbe. Több emberrel szexeltem felelőtlenül, holott nagyon jól tudtam a következményeket, mégis, valahogy vágytam valami vadságra, hogy szeressenek legalább az ágyban az idegenek, hamár a való életben nem nagyon udvarolnak nekem. Persze akikkel szexeltem, 1-2 alkalmas pasik voltak. De eddig nem történt nagy probléma. Fél évig műveltem a felelőtlen szexet idegenekkel, aztán jött egy srác, aki más volt, együtt maradtunk, de nem tartott sokáig. Viszont észhez térített, felhagytam a netes dolgokkal. Fél évig nem éltem szexuális életet, majd két héttel ezelőtt találkoztam egy régi ismerőssel, akivel korábban szexeltem.

12 évvel idősebb nálam, régebben jókat is beszélgettünk. Nem szereti a gumit. Én rég szexeltem, nem érdekelt, nem is tudnám megmondani, miért. Megbeszéltük, hogy találkozunk, bár ő most kapcsolatban van. Korábban is többször felhoztuk, hogy találkozzunk és szexeljünk, de nem akartam olyan pasival, akinek barátnője van. Most már ez sem érdekelt, lazán vettem. Nem kellett volna. Találkoztunk, nem használtunk gumit, viszonylag rövid ideig szeretkeztünk, de nem áltatom magam, hogy ez számít. Nem élvezett el bennem, eszembe se jutott, hogy gond lehet. Átlagosan 21-22 naponta jön a menzeszem. Hét elejére vártam. És vártam. És várok. És még mindig semmi, pedig már a 28. napon vagyok.

Anyuval meg szoktam tudni beszélni a dolgokat, elkezdtem neki utalgatni, hogy késik, és voltam egy pasival. Megkérdezte használtunk-e gumit, azt hazudtam igen. Mikor másodszorra is mondtam, hogy még mindig nincs meg, elkezdett kiabálni, hogy ezzel őt ne idegesítsem, mert akkor ő azon fog idegeskedni, hogy ha netalántán terhes vagyok, akkor most szedhet össze több tízezer forintot, és hogy ha arra kerül sor, hogy abortuszra kell mennem, akkor majd szépen a zsebpénzemből fogom apránként visszaadni az árát. És hogy majd akkor szóljak, hogy ha 30 napja késik, mert akkor kell venni egy tesztet. Kiborultam. De úgy, mint még soha.

Elismerem, hogy az én hibám, ha terhes lettem, de azt hittem anya majd segít, meg tudom vele beszélni, nem az hogy a pénzt előbb nézi mint engem. Bár lehet hogy csak első felindulása volt. Átgondoltam a fejemben a dolgokat. Ha nem vagyok terhes, miért késik 7 napja? Ha az vagyok, mit fogok csinálni? Első gondolat: öngyilkos leszek. Miért? Szégyenérzet, és mert anya így reagált. Vonat elé ugrok reggel mikor iskolába mennék? Hátha nem jön össze. Inkább beveszek nagyobb mennyiségben altatót. Következő gondolat: hogy fogják magukat érezni anyuék, ha benyitnak a szobámba, azt hiszik alszok, keltegetnek, én pedig nem kelek fel.

Ezen a ponton már potyogtak a szememből a könnyek. Tovább gondolva: mit fognak szólni a barátaim? Elképzeltem, ki mit gondolhat majd, ha megtudja. Kicsit kíváncsi vagyok rá. Eszembe jut a srác, aki valójában tetszik, de ő erről nem tud. Ő vajon mit fog gondolni? Tegnap este merengtem ezeken a dolgokon. Nem tudom mit fogok csinálni. Holnap veszek egy tesztet, ha terhes vagyok, szerdán lesz két hetes, már ki kéne mutatnia. Eddig csak egy barátnőmnek mondtam el, hogy izgulok a terhesség miatt, a háttérben lévő dolgokat, öngyilkosság, még senkinek.

A pasinak sem, akitől terhes lehetek. Szerintem nem foglalkozna velem. Iszonyúan hülyének érzem magam, és félek is. Azt kívánom, csak most kapjak egy Jolly Jokert, hogy ne legyek terhes. És utána nagyon vigyázok… azt hiszem mindent máshogy látnék, ha végre megjönne a havim, és elmúlna a veszély, megúsznám. El szeretném mondani a fiúnak aki tetszik, hogy kedvelem. De már alig reménykedek...

  További történetek


Forgasd a tollad, írd ki magadból! Ez a Te oldalad! Küldd el nekünk írásodat, és szerkesztőink rövid átfutás után megjelentetik írásod! Miért is jó ez neked? Megoszthatod a világgal, barátokkal, ismerősökkel és másokkal gondolataidat és véleményedet a világról, egészségről, egészséges életről. Te hogyan képzeled el az életedet? Te hogyan tudnál segíteni másokon, hogy jobban és egészségesebben érezzék magukat a bőrükben? Most rajtad a sor! Ragadj billentyűzetet és gépelj!